Főoldal / Albumok / Címke Európa /

A gémeskút története

img00007.jpg A Duna-Ipoly Nemzeti Park barlangvilágaBélyegképekA Gödöllői-dombság


A gémeskút története



A gémeskút eredete Arábiába vezet. A sadúf nevű vízemelő szerkezetet már az ókorban ismerték. A sadúf  vízemelő eszköz, a gémeskútnak szerkezetében megfelelő egyszerű gép. Ezeket nem csak kutak, hanem folyóvíz mellé is telepítették. Mezopotámiában jelent meg, egy i. e. 2000-re datált, Sarrukín korabeli pecséten is megjelenik. Az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Magyarországra feltehetően török hódoltság idején került. Ez a kútszerkezet azután egész Közép- és Kelet-Európában mindennapossá vált, pár évtizede az Alföldön még a legelterjedtebb víznyerőeszköznek számított.



A gémeskút részei



Mérete az emelési magasságtól függ. A gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben sujtó, a Kisalföld északi részén hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (más nevei ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.



Használata



A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt. A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába.



Jeladásra is használták



A gémeskút régen hírközlő szerepet is betöltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik. (Forrás: Magyar néprajzi lexikon)


Szerző
Fotó: Brindzák Attila
Képméret
740*555
Fájlméret
200 Kbájt
Címkék
Európa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás