Főoldal / Albumok / Címke Európa /

Hínárok

img00006.jpg Hidegvérű lófajtákBélyegképekHippoterápia - Lovakkal gyógyítani


Hínárok



Kép: Vízitök (Nuphar lutea), Fotó: Brindzák Attila



A hínártársulásokban a vízi növények (hydrophyta) közé igen különböző rendszertani csoportokba sorolható és eltérő életformájú szervezetek tartoznak. Vannak közöttük teljesen a víz alá merült (pl. Caratophyllum, Najas, Potamogeton pectinatus), vegetatív részeikkel a víz alá merült, de generatív részeikkel kiemelkedő (pl. Ranunculus fluitans, Myriophyllum), leveleiket a víz felszínén és alámerülten is viselő (pl. Trapa natans, Nymphaea, Nuphar), a víz felszínén úszó (pl. Lemna, Stratiotes), valamint magas vízálláskor valamelyik előbbi módon élő, alacsony vízálláskor viszont szárazra kerülő (pl. Polygonum amphibium, Ranunculus aquatilis, Hippuris vulgaris) növények. A vízi növénytársulásokhoz természetesen jelentős mennyiségben algák is tartoznak , amelyeket vízben való elhelyezkedésük alapján mindenekelőtt a plankton- és a bentoszszervezetek közé sorolunk. A hínártársulások - különösen a lebegő hínárok - fajokban szegények, viszont a víz mélységének, az áramlási viszonyoknak, az aljzat minőségének függvényében gyakran sűrűn váltogatják egymást.



Veszélyeztetett növénytársulások



Az édesvízi növénytársulások - tekintettel arra, hogy az ember a természettől egyre több édesvizet von el, miközben a vízkészleteket szennyvizekkel és a legkülönbözőbb egyéb pontforrásokból (pl. vízi közlekedési eszközökből, horgászok által beetetésre használt tápanyagokból), valamint diffúz forrásokból (pl. bemosódó műtrágyákból, növényvédőszerekből, levegőből ülepedő anyagokból) eredő szennyeződésekkel terheli - a legnagyobb mértékben veszélyeztetett társulások közé tartoznak. Pedig biológiai jelentőségük igen nagy: egyrészt a vizek állapotának kiváló indikátorai, másrészt a vizek öntisztulási folyamataiban közreműködnek.



img00003.jpg



Kép: Fehér tavirózsa (Nymphaea alba), Fotó: Brindzák Attila



A hínártársulásokat két nagy csoportra osztjuk: a Lemnetea társulásosztályba a lebegő, a Potametea társulásosztályba pedig a legyökerező hínárok tartoznak. Az előbbiek fontosabb társulásai a kisbékalencse-hínár (Lemno-Spirodeletum), a vízidarahínár (Wolffietum arrhizae), a vízipáfrány-társulás (Salvinio-Spirodeletum), a rence-békalencse hínár (Lemno-Utricularietum) és a kolokános (Hydrochari-Stratiotetum), az utóbbiak közé pedig többek között a sulymos (Trapetum natantis), a tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae), a békaszőlőhínár (Potamogenetum natantis), a süllőhínáros békaszőlőhínár (Myriophyllo-Potamogetonetum), az átokhínáros (Elodeetum) és az úszó víziboglárka hínár (Ranunculetum fluitantis) társulásokat soroljuk. A lebegő hínárok jelentősebb fajai az apró békalencse (Lemna minor), a keresztes békalencse (L. trisulca), a púpos békalencse (L. gibba), a bojtos békalencse (Spirodela polyrrhiza), a vízidara (Wolffia arrhiza), a közönséges rence (Utricularia vulgaris), a kolokán (Stratiotes aloides), a rucaöröm (Salvinia natans), a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), a sima tócsagaz (Ceratophyllum submersum), az érdes tócsagaz (C. demersum) és a Cladophora zöldmoszat.



img00003.jpg



Kép: Sulyom (Trapa natans), Fotó: Brindzák Attila



A legyökerező hínár fő alkotói a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus), a hínáros békaszőlő (P. perfoliatus), a bodros békaszőlő (P. crispus), az úszó békaszőlő (P. natans), a gyűrűs süllőhínár (Myriophyllum verticillatum), a füzéres süllőhínár (M. spicatum), a kis tüskéshínár (Najas minor), a nagy tüskéshínár (N. marina), az átokhínár (Elodea canadensis), a csillárkamoszatok (Chara spp.), a vízimoha (Fontinalis antipyretica), a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a vízitök (Nuphar lutea) és a sulyom (Trapa natans).



Forrás: tankonyvtar.hu


Képméret
740*555
Fájlméret
228 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás