Főoldal / Albumok / Címke Európa /

Folyóparti füzesek

bxux10mj5.jpg Felszíni perlitfolyás TelkibányánBélyegképekGólyák vándorlása - Útban Afrika felé


Folyóparti füzesek



Kép: A Latorca ártere. Fotó: Brindzák Attila



A folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályába a lomblevelű erdők (Aestilignosa) közül a síksági nagy folyók gyakran elárasztott partjain és zátonyain kialakuló ártéri pionír cserjéseket és puhafaligeteket soroljuk. Mivel a folyóvíz szüntelenül szállítja és apály idején lerakja a növények szaporító képleteit, az ilyen társulások kiterjedése nagy, mert az egymástól távoli erdők fajkészlete is igen hasonló. Fajösszetételük meghatározó tényezői: a folyó vízgyűjtő területének flórája, a vízfolyás sebessége, a hordalék jellege és a talajvíz mélysége. Az elárasztás lehet rendszeres, periodikus vagy rendszertelen, alkalmi. Az ebbe az osztályba sorolt társulások közös jellemzője a meglehetősen egyöntetű és szegényes fajkészlet. A fajösszetételt meghatározó fő tényezők: a folyószakasz jellege, a folyás sebessége és a hordalék jellege (szemcseeloszlása, tápanyagtartalma). A viszonylag egyöntetű és fajszegény társulásokban gyakoriak az adventív jellegű pionír és az epizodikusan megjelenő (efemer) növények. A folyók parti zónájában ezek a társulások gyakran társulnak nádasokkal és magaskórós, hordaléklakó szövetkezetekkel.



Rendszertani felosztásuk



Az osztálynak Magyarországon egyetlen rendje ismert: Bokorfüzesek és puhafaligetek (Salicetalia purpureae). Ennek két csoportja értelemszerűen: bokorfüzesek (Salicion triandrae) két növénytársulással: csigolya-bokorfüzesek (Rumici crispi-Salicetum purpureae) és mandulalevelű bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae). puhafaligetek (Salicion albae): fehérnyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae), feketenyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae) ésfűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae). Ez a rend az ártéri pionír cserjéseket és az ezekből fejlődő puhafás ligeterdőket foglalja magában. Valamennyi társulása patakok és folyók árterén nő. A sok oldott oxigént tartalmazó folyóvíz időnként elárasztja e cserjések és ligeterdők aljnövényzetét. Az árhullám e társulások fontos szelektív ökológiai tényezője. Mivel a bokorfüzesek és puhafás ligeterdők kialakulásában, dinamikájában és szukcessziójában a talaj vízszintje és az elárasztás játszik fontos szerepet, ezeket a társulásokat kivétel nélkül azonálisaknak tekintjük.



Forrás: Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai, Kevey Balázs, 2008: Magyarország erdőtársulásai



 


Képméret
2016*1378
Fájlméret
1470 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás