Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Kökörcsinek, a tavasz elegáns virágai

bcmx10a30.jpg Ködbe zárt erdőkBélyegképekKoktélparadicsom és salátaparadicsom


Kökörcsinek, a tavasz elegáns virágai



Kép: Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica), Fotó: Brindzák Attila



A kökörcsinek (Pulsatilla) a boglárkák rendjébe (Ranunculales), ezen belül a boglárkafélék családjába (Ranunculaceae) tartoznak. Ebbe a családba nagyon sok faj tartozik, szín-és formaviláguk igen változatos. A hérics, a sisakvirág, az iszalag vagy a szarkaláb mind ide tartozik. Hazánkban öt kökörcsin faj fordul elő, kivétel nélkül mind védett: Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans): bókoló virágai sötétlila színűek. Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): halványlila virágai kehely alakúak. Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens): a leánykökörcsinhez igen hasonló faj. Hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana): a fekete kökörcsinhez annyira hasonlít, hogy alig lehet őket elkülöníteni. Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica): fokozottan védett faj. Szennyes ibolya leplei bókoló virágot alkotnak.



Hibridek



Ezen kívül még számtalan hibrid fordulhat elő. Az egymáshoz közeli populációknál előfordul, hogy kereszteződnek, spontán hibrideket hoznak létre. Például, ha fekete és leánykökörcsin virágzik egymás szomszédságában, a rovarok könnyen összeporozzák a két fajt, és létrejön egy új faj, ami mindkét szülő tulajdonságait viseli-például egy bókoló virágú, halványlila példány vagy egy kehely alakú, de sötétlila leplű keverék.



Elegáns megjelenés



A magyarországi fajok a lila valamely árnyalatában pompáznak, de külföldön találkozhatunk fehér vagy akár sárga virágú kökörcsinekkel is. Leveleik tenyeresen összetettek, szeldeltek. Száruk egyenes, felálló, nem ágazik el. A virágok magányosak. Hat, hegyes csúcsú lepellevél alkotja őket. A számtalan élénksárga porzó szép kontrasztot alkot velük. A csészelevelek úgynevezett fellevélörvvé módosultak, mintegy gallért alkotva a virág alatt. Az egész növény puha, selymes, fehér szőrbunda borítja. Bár a gallérral kiegészítve e prémbunda rendkívül elegáns megjelenést kölcsönöz viselőjének, elsősorban mégsem esztétikai okokból „viselik”. Célja sokkal inkább a növény védelme, a kökörcsinek ugyanis kora tavasszal virágoznak, amikor nem ritkák a reggeli-éjszakai fagyok. Vastag „kabátjuk” a hideg ellen nyújt védelmet számukra. A kökörcsinek termése sok, repítőkészülékes magból álló aszmagcsokor. A magokhoz szőrös, csavarodott szár csatlakozik. Az érett terméseket a szél szétfújja, magokat pedig a szár, mintegy dugóhúzóként fúrja be a földbe.



Védettek és mérgezőek



A kökörcsinek nem csak védettek, hanem mérgezőek is. Régen használták gyógynövényként, de csak is külsőleg. Ma már egyáltalán nem gyűjtik. Többféle méreganyagot tartalmaz, például ranunkulint és anemonint. Ismert néhány népi neve, például a tikdöglesztő, ez minden bizonnyal mérgező voltára utal, vagy a szőrös tulipán ( bár ez rendszertanilag nem helyes, mert a tulipán egyszikű, míg a boglárkafélék kétszikűek).



Szöveg: Szuromi Eszter



Link:



Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans)



Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)



Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica)



Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)



Nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris)



Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)


Képméret
1749*1221
Fájlméret
687 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás