Főoldal / Albumok / Turisztikai objektumok (A-Z) /

Bátorliget, Ősláp Múzeum

batorliget oslapmuzeum p aholluby.jpg Bátorliget, Fényi erdőBélyegképekBazsi, Karikás-tető, Bazaltbánya


Bátorliget, Ősláp Múzeum (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)



A több mint 50 hektáron fekvő bátorligeti ősláp fokozottan védett természeti értékeink közé tartozik, ezért csak előzetes engedéllyel, kísérővel és kijelölt tanösvényeken járható be. 1882-ben jelent meg a lápról először írásos dokumentum, majd 1914-ben Tuzson János, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára hívta fel a figyelmet arra, hogy a területen teljesen eltérő jellegű növény- és állatvilág keveredik. Ezután nemsokkal megindultak a kutatások is, és témáról hamarosan tudományos publikációk sora látott napvilágot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Nyírségben, Bátorliget mellett a Fényi erdő és a bátorligeti legelő szomszédságában található. A bátorligeti őslápon a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. 



Hűvös élőhelyek



A lápot ölelő szélfútta homokdombok vízzel borított mélyedéseiben nedves, hűvös élőhelyek alakultak ki, mivel a mélyen fekvő buckaközök lápját a mocsárvilágot körülvevő erdők megvédték a melegebb légáramlatoktól, hűtve a felszínt és megakadályozva a mocsár fölött lebegő ködfelhők szétáramlását. Ennek ellentéteként a lápot körülvevő száraz homokdombokon a jégkorszak előtti időkből megmaradt melegkedvelő fajok élték túl az eljegesedések viszontagságait. A jégkorszak előtti, utáni és a mai növényfajok, a puszták, mocsarak, hegyek, észak és dél növényeinek egymás mellé kerülése példátlan fajtagazdagságot eredményez. A láp területe 53 hektár, sűrű erdő borítja és változatos domborzati, illetve mikroklimatikus viszonyok jellemzik. A területen megtalálhatók a homokpusztagyepek, a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek és a keményfás ligeterdők állományai is. Az alacsonyabb területeken magasabb a talajvíz, mivel a buckák közti futóhomokon keresztül feljön a víz, ezért itt lápvilág (zsombékosok, magassásosok, láprétek, nyír- és fűzlápok) alakult ki.



Fajban gazdag lápvilág



A védett terület természeti értékekben igen gazdag, elsősorban a tölgy-kőris-szil ligeterdő, a mocsár, a nyírláp és a hárserdő miatt olyan különleges. Számos hideg- és melegkori reliktumnak ad otthont, amelyeket elsősorban hegyvidékekről ismerünk, és amelyek alföldi előfordulása ritka. A lápból 1130 növény- és 5836 állatfajt írtak le, többek között megtalálható itt: az európai zergeboglár, a békaliliom, a lápi csalán, a réti kardvirág, a molyhos nyír, a babérfűz, a pompás kosbor és a mocsári angyalgyökér is.



Növényvilág



Az őslápon mintegy 1100 virágos növény él, ezért szinte minden évszakban, tavasztól késő őszig színpompás. Korán, már januárban kipattannak a rekettyefűz barkái, és hamarosan a réteken is megjelennek az első tavaszt köszöntő virágok: a martilapu és a keserű kakukktorma, amelynek virágai fehérbe öltöztetik a rétet. A kakukktormával egy időben jelenik meg az első spórás növény, a mocsári zsurló is. Április elején bontják szirmaikat a boglárkák, amelyeknek itt több fajtája, így: a réti boglárka és a európai zergeboglár is megtalálható. Április végén nyílik egy orchideafaj is, a nagy békakonty.



Májusi virágzások



A május a kosboroké; ekkor nyílik: a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor, a kétlevelű sisakvirág, a gyöngyvirág (a mocsári tölgyesek aljnövényzetének meghatározó faja), a szibériai nőszirom, a fehér zászpa, a buglyos szegfű, a menta, a közönséges lizinka, a sisaknád, a különleges „rovarevő” harmatfű (Drosera rotundifolia), a mocsári angyalgyökér, a lápi csalán, a vidrafű és a turbánliliom is. Az égerláp növényflórájából érdemel említést egy, a kankalinfélék családjába tartozó hínárnövény, a virágzó békatutaj, aminek csak 20–25 cm magas virágzata emelkedik ki a vízből. Nyár elején a perjefélék virágzásakor bontja szirmát az utolsóként nyíló orchideafaj, a széleslevelű nőszőfű. Októberben, a természet elpihenése előtt utolsóként nyílik az ördögharapta fű kék virága.



Állatvilág



Az ősláp állatvilága is igen gazdag; hétezer állatfaj, ezen belül röbb mint 30 madárfaj fészkel és költ is itt: Itt él a mocsári béka, a barna varangy, az ásó béka, mocsári teknős, a tarajos gőte és a vízisikló is, de megfigyelhető az ősláp környékén a szigorúan védett elevenszülő gyík is. A láp víztükre fölött több értékes szitakötőfaj is látható. Ilyen a nyerges acsa is, mely a torkán lévő (hímnél kék, nősténynél zöld) nyeregről ismerhető fel. A vízimadarak közül jellemző a nyári lúd, a tőkés réce, a szárcsa, a szürke gém, a daru, a borzas gödény és a nagy kócsag, de idetéved a ritka fekete gólya is. A cserjések, nádasok szélén él a citromsármány, a függőcinege, az őszapó, a nádirigó, és fészkel itt a rétisas és a békászó sas is. A lápszéli nádasokban él a fürj, a fogoly, a fácán, de megtalálható a környéken a róka és a mezei nyúl is.



Forrás: Garami László



Link:



Hortobágyi Nemzeti Park



 


Szerző
aholluby
Képméret
1024*699
Fájlméret
233 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás