Főoldal / Albumok / Állatfajok (A-Z) /

Kék cinege (Cyanistes caeruleus)

Kék cinege (Cyanistes caeruleus) - Dorothea Weckmann - Piper.jpg Kék címerespoloska (Zicrona caerulea)BélyegképekKék dongólégy (Calliphora vicina)


Kék cinege (Cyanistes caeruleus)



A kék cinege alapvetően európai madárfaj. Gyakorlatilag az egész kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak. A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.



Gyakori a madáretetőknél



A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is. Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.



Évente kétszer költ



A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekodvakban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április-július között van. Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket. A magyarországi állomány az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 170 000 – 270 000 fészkelő pár élhet. Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.



Forrás: Az MME Monitoring Központ adatlapja, Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai, Csodálatos állatvilág, ford.: Mester K., Fotó: Dorothea Weckmann - Piper



További cinegék



Barátcinege (Poecile palustris)



Barkóscinege (Panurus biarmicus)



Búbos cinege (Lophophanes cristatus)



Fenyvescinege (Periparus ater)



Függőcinege (Remiz pendulinus)



Kormosfejű cinege (Poecile montanus)



Lazúrcinege (Cyanistes cyanus, Parus cyanus)



Széncinege (Parus major)


Szerző
Dorothea Weckmann - Piper
Képméret
1000*670
Fájlméret
315 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás