[ Vetítés megállítása ]

Káposztalepke (Pieris brassicae)

Káposztalepke (Pieris brassicae )- Quartl.jpg Hegyi zugpók (Malthonica ferruginea)BélyegképekErdei cserebogár (Melolontha hippocastani)


Káposztalepke (Pieris brassicae)



A káposztalepke a Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától kezdve majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli vidékéig honos. A Himalájában 3700 méteres magasságban is megtalálható. Időnként, ha túlszaporodik, nagy tömegekben észak felé vándorol.  Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter. A hernyó hossza maximum 50 milliméter.



Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki. 3–4 heti fejlődés után alkalmas védett helyet keresnek maguknak épületekben vagy a szabadban, és ott bebábozódnak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz. (Forrás: Állat- és növényhatározó természetjáróknak, Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek)