Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

A B12-vitamin hiánya és a vészes vérszegénység

vérsejt pixabay.jpg HajnalbogárfélékBélyegképekHogyan készül a fekete kerámia?


A B12-vitamin hiánya és a vészes vérszegénység



A vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) nevét a vészesen megfogyatkozó vérsejtekről kapta annak idején, mikor a betegség oka még nem volt pontosan ismert. A vérszegénységek elkülönítésében a Hiperkróm anémiák csoportjába tartozik, mely a DNS-képzés zavara mellett alakul ki. A csontvelőben a normál méretűnél nagyobb vörösvérsejtek képződnek (megaloblasztos vérképzés), melyeknek a hemoglobintartalmuk magas, ugyanakkor ezek hibás képződmények és egy részük már a csontvelőben elpusztul, így kevesebb hemoglobin tud eljutni a vérbe. A vérképzés zavara miatt a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződése is kóros. Ennek hátterében a B12-vitamin- és/vagy a folsavhiány áll, így nevezhetjük B12-vitaminhiányos vérszegénységnek is.



A B12-vitamin fontossága



A B12-vitamin (kobalamin) a vízben oldódó vitaminok csoportjába tartozik, és kulcsfontosságú szerepe van a központi idegrendszer működésében, valamint a vérképzésben. A fehérjeszintézisben és a DNS felépítésében nélkülözhetetlen. A B12-vitamin kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg: húsokban, májban, tojásban és tejben. A gombák és növények nem tartalmaznak B12-vitamint, emiatt a kizárólag növényi étrendet fogyasztóknak erre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. A vastagbélben is termelődik ugyan B12-vitamin, de ez jelentéktelen mennyiségű a szervezetünk számára.



A B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei



A B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei korai szakaszban és enyhe B12-vitaminhiány esetén szinte nem is jelentkeznek, ez persze személyenként eltérő lehet, ezért is érdemes orvoshoz fordulni a pontos kivizsgálás érdekében. Amennyiben a hiány fokozódik, a vérszegénység alaptünetei jelentkezhetnek, melyek kiegészülnek néhány speciális panasszal: sápadtság, fakó bőr (akár a szemfehérje sárgás elszíneződése), fejfájás, tachykardia (magas pulzus), enyhe vérzékenység, fogyás, székrekedés vagy hasmenés, glosszitisz (nyelv gyulladása), vitiligo, hiperpigmentáció. Ha nem történik meg a B12-vitamin pótlása, neurológiai panaszok is társulhatnak, mint például: reflexeltérések, ízületi mélyérzés-zavarok, járászavarok, emlékezetzavar, depresszió, nagyon súlyos esetben akár demencia is előfordulhat.



A B12-vitaminhiányos vérszegénység okai



A B12-vitaminhiányos vérszegénység kialakulásának egyik legfőbb oka a B12-vitamin hiánya, melynek a leggyakoribb okai a következők: Hiányos bevitel: Elsősorban vegetáriánusok és vegánok körében, gyermekeknél (alacsonyabb raktárszint), idős korban és alkoholbetegségben szenvedőknél fordul elő. Felszívódási zavar: Több mint 12 hónapnyi gyomorsav termelődését szabályozó gyógyszerek (hétköznapi nyelven „savlekötő”) szedése okozhat zavart. A túlzottan csökkent gyomorsav nem tudja „széthasítani” a B12-vitamin és a táplálék fehérjéi közötti kötéseket. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére gyakran kapott metformin tartalmú gyógyszerek előidézhetik a B12-vitamin felszívódási zavarát, így hiány léphet fel. Alkoholbetegség, gyomor- vagy bélműtét (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa), lisztérzékenység és akár bélférgesség következményeképpen is kialakulhat felszívódási zavar. Autoimmun folyamat is eredményezheti a felszívódási zavart, amely a gyomor nyálkahártyájában termelődő intrinszik faktort (a B12-vitamin felszívódását végzi a vékonybél csípőbél szakaszában) és a gyomor parietális sejtjeit (fedősejtek) támadja meg. Fokozott szükséglet: Bizonyos kórképek esetén, melyek fokozott vörösvérsejt képződéssel járnak. A terhesség alatt általában folsavhiány jelentkezik, tehát nem jelent fokozott szükségletet a B12-vitamin szempontjából.



További okok



Azonban nem csak a hibás vérképzés állhat a vészes (B12-vitaminhiányos) vérszegénység kialakulásának hátterében: mielodiszpláziás szindróma - MDS (kevés vörösvértest képződik a csontvelőben), akut leukémia (fehérvérsejt felszaporodás a vérben), nagy granuláris limfocitás (LGL) leukémia, májbetegség, hipotireózis (pajzsmirigy alulműködése), retikulocitózis (retikulociták nagyobb számban jutnak a vérbe), HIV-fertőzés, rézhiány, Down-szindróma, nukleinsavszintézis-gátló alkalmazása (zidovudin, hidroxiurea).



A B12-vitaminhiányos vérszegénység diagnózisa



A tünetek alapján is lehet a B12-vitamin-hiányra következtetni, de laboratóriumi vizsgálatok során a vérkép-meghatározás és a szérum B12-vitamin szintjének mérésével pontosan felállítható a diagnózis. Jelenlegi állás szerint nem szükséges már elvégezni a Schilling-tesztet és a csontvelővizsgálatot sem. Az egyéb felsorolt vészes vérszegénységet kialakító kórképek esetében a beteget feltétlenül hematológus szakembernek kell látnia és a kivizsgálást belgyógyász-, endokrinológus- vagy gasztroenterológus szakember végzi.



B12-vitaminhiányos vérszegénység kezelése



A B12-vitaminhiányos vérszegénység megelőzésénél és enyhe B12-vitamin-hiánynál a szájon át szedhető vitaminkészítmények alkalmazása és a B12-vitaminban gazdag étkezés is célravezető lehet. A súlyos B12-vitaminhiányos vérszegénység kezelése során főként vénán keresztül (parenterális pótlás) történik a pótlás, mivel a szájon át szedhető B12-vitamin felszívódása nem történik meg. A hazai gyakorlatban súlyos esetekben izomba adott injekcióval (intramuszkuláris) pótolják a B12-vitamint. Amennyiben folsavhiány is kíséri a kórképet, első lépésként a B12-vitamint kell pótolni, a folsav pótlása ezt követően kezdődhet meg.



Kép: pixabay.con, Szöveg: tromboziskozpont.hu


Képméret
790*563
Fájlméret
39 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás