Hogyan alakul ki a sarkos kavics?
Forrás: sandatlas.org
A sarkos kavics több éllel határolt, sima felületűre lecsiszolt kőzetdarab, amely általában sivatagokban fordul elő. A szélmarás (szélkorrázió) a szélnek a felszín kőzeteit koptató, súroló tevékenysége. A kőzetek pusztítását a szél által szállított hordalék végzi. A szállítás közben a mozgó szemcsék egymáshoz és a felszínhez csapódva töredeznek, illetve kopnak. A kopás mértéke a szél erején kívül a kőzet keménységétől is függ. Ennek köszönhető, hogy a szállítás során az idő múlásával, illetve bizonyos távolság után a puhák kikopnak, s a keményebb szemcsék lesznek az uralkodók az eolikus hordalékban. A sokat mozgott homok szemcséi többségében kvarcból állnak, amelyek a felszínhez csapódva vésik, csiszolják a felszín kőzeteit. A homokba ágyazott kavicsok felületét simára csiszolják, majd amikor a kavics kibillen helyzetéből, az újabb síkfelület lecsiszolásával él, éles kavics alakul ki. Gyakran előfordul, hogy három él kialakulásával sarkos kavics jön létre. A sarkos kavicsok igen jelentősek a földtörténeti és klimatológiai kutatás szempontjából. Többek között a ma Lesencetomajhoz tartozó Billege erdejében találtak sok sarkos kavicsot.
Forrás: Gábris Gyula: Általános természetföldrajz II.
- Képméret
- 705*502
- Fájlméret
- 190 Kbájt
- Albumok
- Átlagos pontszám
- még nincs értékelve
- Értékelje a képet
0 hozzászólás