Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

A torjai Büdös-barlang

Torjai Büdös-barlang romaniama com.jpg Hogyan alakul ki a sarkos kavics?BélyegképekTéli madáritatók


A torjai Büdös-barlang



Kép: A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben (Románia), Forrás: romaniama.com



A Büdös-barlang Európa legnagyobb működő mofettája. A barlang 1052 méter magasságban található a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában. A legközelebbi település Bálványosfürdő, a központi szállodától piros ponttal jelölt turistaúton lehet feljutni a barlanghoz.



Hogyan alakult ki?



Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. A fejedelmi kiváltságlevelek tanúsága szerint a kéntermelés kiváltsága valamikor Torjáé volt. A büdösbarlang később az Apor család kezébe került, 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót csináltatott rá, melyet naponta csak meghatározott időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Az első világháború után a barlangot a környező fürdőteleppel együtt egy tüdőszanatórium kapta meg, de ezután a mofetta rendszeres használata megszűnt. A századforduló első felében az első magyar szénsavsűrítő gyár az innen kiömlő gázt használta fel. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, a bejárati részt feltöltötték és előtte ismertetőtáblákat állítottak. Az üreg két oldalán padokat helyezek el, gázfürdőzők számára pedig kúrákat szerveznek. 



A barlang levegője



A barlang levegőjének vegyi elemzését először Ilosvay Lajos magyar vegyész készítette el 1884-ben, erről szóló népszerűsítő írását 1885-ben „A torjai Büdös barlangról” címmel publikálta. Tudományos igényességgel vizsgálati eredményeit 1895-ben „A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata” címmel közölte. A megállapítások azóta is helytállóak, nem fedeztek fel semmi újat a 980 pCi/l értékű radioaktivitáson kívül, ami a kelemen-hargitai mofettái között a legnagyobb értékű. A negatív ionok töménysége 2,8x104 ion/ml, a pozitívaké 3,3x103 ion/ml, a barlang levegőjének nedvességtartalma 95%. A gázhozam a legkisebb becslések szerint napi 3000 m³, a legnagyobbak szerint 6000 m³. A levegő gázai barlangban Ilosvay vizsgálatai alapján: 95,82% szén-dioxid (CO2), 2,66% nitrogén (N2), 0,38% kén-hidrogén (H2S), 0,14% oxigén (O2). A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.



Forrás: www.erdelyiturizmus.hu, mek.niif.hu, Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontbólwww.budoshegy.ro, szekelyfold.onfo.ro, mercuriustour.ro, Szentes Sarolta, Demeter László: Székelyföld hét csodája


Képméret
1069*755
Fájlméret
834 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás