Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

A rostok szerepe

20150825140211-b04ad4b8-me.jpg Funkcionális élelmiszerekBélyegképekMennyi egy galaktikus év?


A rostok szerepe



Kép: Az alma kiváló rostforrás, Fotó: Brindzák Attila



A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe. Mi szükség van rájuk, ha végül is emésztetlenül távoznak a szervezetünkből? Többféle jótékony hatásuk is van, ezért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás. Hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, a bélműködést, az emésztést. Felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat.



Vízben oldódó rostok



A vízben oldódó rostok (pl. pektin, gumiarábikum, zab, inulin, oligofruktóz stb.)  mivel zselésítő (gélképző) tulajdonsággal rendelkeznek, a víz mellett egyéb táplálékokat is megkötnek, lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben juthat el a bélrendszer megfelelő helyére. Csökkentik a koleszterinszintet, illetve a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira. Fertőzések, hasmenés esetén megkötik a baktériumok termelte méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.



Vízben nem oldódó rostok



A vízben nem oldódó rostok (pl. cellulóz, szója-poliszacharid, egyes keményítők stb.) is megkötik a vizet, de mivel nem oldódnak fel benne, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében, ezáltal a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, végső soron a gyakoribb és könnyebb székelésben is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleinket, jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül fog távozni. Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye.



Rostokban gazdag élelmiszerek



Rostokban gazdag élelmiszerek: gabonakorpa (főleg búzakorpa), gabonapelyhekből készült ételek (müzli, abonett, korpás kenyér stb.), száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.), egyéb magvak (len, szezám stb.), barnarizs, zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.), gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.) A húsfélék, a tojás és a tejtermékek egyáltalán nem tartalmaznak rostokat, de pl. a kiszitált őrölt gabonák (pl. finomliszt) is csak minimális mértékben.



Napi rostszükségletünk



Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel: 25-35 gramm (ez kb. egy kilogramm zöldségnek vagy 5-10 dkg korpának felel meg). Az ideális mennyiség függ a környezettől, az életmódtól, az életkortól stb., ez magyarázza, hogy bizonyos országokban vagy egyes élethelyzetekben (pl. fogyókúra kapcsán) más-más mennyiséget ajánlanak.



Forrás: rozsadiet.qwqw.hu, www.nikeetterem.hu, www.stimulance.hu


Képméret
740*532
Fájlméret
267 Kbájt
Átlagos pontszám
4.47 (1 értékelé)
Értékelje a képet

0 hozzászólás