Hammada, a sziklasivatagok világa

Kép: Sziklasivatag (hammada) a Zöld-foki Köztársaságban, Fotó: Ingo Wölbern

Bár a sivatag szó hallatán legtöbbször a homoksivatagok képét társítják, mégis a hammada jellegű területek sokkal elterjettebbek a Földön. A hammadák közé soroljuk a kő- és sziklasivatagokat. A hammadák nagyobb kiterjedésű csupasz sziklafelszíneken keletkeznek. A sivatagnak ez a típusa tulajdonképpen a magasabban fekvő fennsíkok felszínét borító törmeléksíkság. A hammada olyan területen jön létre, ahol a kőzetrétegek vízszintesen vagy közel vízszintesen fekszenek. A felület tulajdonságait a fizikai aprózódás és a szél munkája alakította ki. A felszínt borító kövek helyben, aprózódás útján keletkeztek. A nagyobb kődarabok között homok, sós por és a kövekről lehasadt sziklaszilánkok hevernek. Az aprózódott anyagot a szél folyamatosan elszállítja, így jön létre a nagy kavicsokkal telehintett felszín. A törmelékes hamadát élőnek, míg a csak szikladarabokkal borítottat halottnak nevezi a földtudomány. A Szahara felszínének 70%-a hammada.

Homok helyett kövek

Ennek a sivatagípusnak a képét nem a homok uralja. A hammada felszínét első pillantásra nagyobb kődarabok egyenletesen terített takarója borítja. A hammadák uralkodó színei a sárga, a kárminvörös és a barna. Erre a sivatagtípusra különösen jellemző az ún. sivatagi máz kialakulása. A kődarabok belsejéből folyamatosan párolgó víz oldott mangánt és vasat tartalmaz. A víz a kőzet felszínére jutván elpárolog, az oldott fémtartalom pedig kicsapódik. Ez a folyamat eredményezi a hamada köveinek felszínén létrejövő fényes mázat. A folyamat többször is lejátszódik, így az egyes kődarabokon kicsapódott réteg vastagsága akár több centimétert is elérhet. A hammadák köveit tovább fényesítik a sivatagi szél által szállított homokszemek. A sivatagi fénymáz a kövek szél felőli oldalán jön létre. A hammada jelentős közlekedési akadályt jelent a sivatagban utazók számára. A köves, egyenetlen felszínnel sem a tevék, sem a mai gépjárművek nem birkóznak meg könnyedén. A mélyen rejtező talajvíz és az egyenetlen sziklafelszín az élőlények számára egyik legkellemetlenebb környezetet jelentik. A növényzet igen gyér, néhol teljesen hiányzik.

Forrás: vilaglex.hu, www.elib.hu, Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény, Borsy Zoltán. Általános Természetföldajz, 4. kiadás

Képméret

958*664

Fájlméret

182 Kbájt

Címkék

Afrika

Albumok

• Brainman magazin

Átlagos pontszám

még nincs értékelve

Értékelje a képet