Főoldal / Albumok / Címke Ember és természet /

A sokféleképpen hasznosítható lopótök

Lagenaria siceraria Serka.jpg A világ legnagyobb hangyafajaBélyegképekHangszerek lopótökből


A sokféleképpen hasznosítható lopótök



Kép: Az utóbbi időkben több kézműves felfedezte a lopótököt, mint alapanyagot különleges művészeti lámpak készítésére, Fotó: Serka



A lopótök (Lagenaria siceraria), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök Ázsiából vagy Afrikából származik. Ez az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Étkezési célra csak a keserűanyagtól mentes változatok alkalmasak. A még zsenge termések már körülbelül három hónappal a vetés után folyamatosan szedhetőek. A túl erős hajtások csúcsát 2-3 levéllel együtt levágva főzeléket lehet belőle készíteni. Aki a tökökből tárgyakat készít, bevárja az érettség jeleit, amíg a szár: megsárgult, megbarnult, kissé üveges, a termés héja: megvastagodott, megfásult, megsárgult, és csak ekkor vágja le a termést szárastól. Az ültetésre szánt magok érdekében a tököket az első őszi fagyok előtt begyűjtik. A magtól eltekintve a már beérett tököknek nem árt meg a fagy. Az érett termés vízhatlanságának és rendkívüli forma-, textúra- és színgazdagságának köszönheti népszerűségét világszerte. Sokrétűen felhasználható, alkalmas élelmiszer tárolására, ékszerdoboznak, edénynek, merítőedénynek, többféle szerszámnak, úszónak a halászhálókhoz. Zeneszerszámot, dohánydobozt, pipát lehet belőle készíteni. Észak-Amerikában a madaraknak ajánlják fel fészkelőhelyül.



Festés és díszítés



Széljárta de meleg helyen, padláson, üvegházban, fészerben, pajtában függesztik fel a termést egyenként, a szárnál fogva. Az érett termés húsa szivacsos szerkezetű, alacsony hőmérsékleten vagy magas páratartalom mellett könnyen megpenészedik, és ez a felszínen szabálytalanságokat okoz. Ezt megelőzendő kaparják le az epidermiszt óvatosan. Minél gyorsabban szárad ki a termés, annál kevésbé változik meg a színe. A száradás alatti penészedést előzik meg egy 3%-os hiperolos vizes lemosással. A száradás után egy lyukon át szedegetik ki a magokat. A „vattás” anyagrészt, a tök belét, egy kampós kemény dróttal kapargatják le. A külső felület esetleges szennyeződéseit, barnás foltjait finomabb csiszolópapírral csiszolják le. Ezután egy bórax és víz keverékével (1:3) való lemosás őrzi meg a színeket. Van, aki vízben oldható viasszal dörzsöli be. A díszítéseket karcolással, spanyolozással, véséssel vagy metszéssel viszik fel a tökökre. Van aki a vonalakba színezett méhviaszt, tust, faggyúval kevert kormot dörzsöl, hogy a kontraszthatást fokozza. A lopótököt ezután, még nedves állapotban, gyorsan letörlik egy ruhával, így a tus és a korom a kivésett vonalakba beivódik, a többi részen azonban megmarad a lopótök eredeti színe. A kínai virágos tücsökdoboz úgy készül, hogy a termés felületét először pirosra festik, azután véséssel díszítik. Hawaii-on manapság vastagra főzött kávét töltenek a lopótökbe, ezzel helyettesítik a korábban a fák kérgéből készített festéket. A tök legkülső héját a világosnak szánt helyeken lehúzzák, itt a hegesedés folytán nem párologtat tovább a tök, a többi helyen azonban három hétig gyülemlik fel a felszín alatt a felszívott festék. A külső felületet óvatosan lekaparva teszik láthatóvá a sötét mintát. Mivel ehhez az eljáráshoz élő, lélegző termés kell, a tököket akkor szedik le, amikor azok még zöld színűek, de a száruk már barnulni kezd. A lopótököt elsősorban égetéssel és faragással szokták díszíteni, de az is előfordul, hogy a növekvő termést kötözéssel kényszerítik arra, hogy a készítendő szerszám vagy ékszer formáját fölvegye.



Népszerű



Empedoklész (i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus a lopótök (görögül klepszüdra, a.m. „vízlopó”) használatának megfigyelésére alapozva mutatta meg először, hogy a levegő nem űr, hanem hatást kifejtő létező. A vízzel teli lopótökből nem folyik ki a víz, amíg a lopótök tetején a nyílást befogva tartjuk. Sajátos szerepet játszott a klepszüdra a görög igazságszolgáltatásban: a kicsurgó víz szabta meg az egyes beszédek megengedett idejét. Súlyosabb esetekben, például ha valakinek az élete forgott kockán, telitöltötték, máskülönben csak részben töltötték meg. Aki hosszabb ideig szeretett volna beszélni, az további vízért folyamodott. A szünetek idejére a felső nyílást viasszal tömték be, azzal állították meg az idő folyását. A japán teaszertartás nagyobbik, téli faszéntartója, a szumitori hagyományosan egy nagyméretű lopótökből készül. Belülről lakkozzák, papírral bélelik ki, esetleg természetes formájában hagyják, ami a japán teaszertartás szellemének is jobban megfelel. A kalebass vagy kalabass pipa szárát a lopótök szárából és termésének egy részéből készítik. A pipa feje azonban, hogy el ne égjen, tajtékból készül. Kebiben (Északnyugat-Nigéria) a négynapos Arungu Halászati Fesztiválon, amiből újabban a nők ki vannak zárva, halászok ezrei gázolnak egyszerre a folyóba hogy a legnagyobb hal kifogásában vetélkedjenek. Hagyományos eszközeik: egy háló és egy lopótök. A kiszárított termés vízállóságát és könnyűségét használják ki Indiában, amikor bójaként használják, illetve arra, hogy a folyókat átúszva a cókmókot beletegyék.



Tökkulacs és lopó



Magyarországon a földeken dolgozó emberek főleg Cegléd környékén használták a lopótököt ivóvíztárolásra, mert ott nem állt rendelkezésre jó minőségű agyag, hogy hőszigetelő víztartót készítsenek belőle, a lopótök pedig megtermett a kerítésen. A mai üvegből készült hébér vagy borlopó elődje Ausztriában és Magyarországon még nem is olyan régen lopótökből készült. A lopótököt úgy készítették elő borszívásra, hogy egy hosszú szárra nevelt termés magjait kivájták, drótot tüzesítettek, azzal fúrták ki a szárat. Használata: A lopó hosszú szárát dugják be a hordóba, rövid végén megszívják, amíg az öblös rész kellően megtelik. Egy-két liter folyadékot lehet vele felszívni. A rövid vég befogása után a lopótök kihúzható a hordóból anélkül, hogy a bor kicsurogna. A felső, rövid vég szabadon hagyásával vagy újra befogásával lehet irányítani, mikor csurogjon ki a bor a alsó végen, mikor ne. A lopótök könnyen megecetesedett, ezért szorította ki mára az üvegből készült mása. Középkori adatok arra utalnak, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt jelöli a valószínűleg kun-besenyő eredetű kabak, kobak szó is.



Forrás: niscair.res.in, www.gourdlamps.com, wikipedia.hu, Hill, D.R.. Arabic Water – Clocks, Syria


Képméret
757*525
Fájlméret
304 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

EXIF metaadatok

Make
Canon
Model
Canon EOS 350D DIGITAL
DateTimeOriginal
2009:03:23 20:18:34
ApertureFNumber
f/4.5

0 hozzászólás