Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Tavaszváró csészegombák

20141228194616-576d09be-me.jpg MalomkövekBélyegképekA kuglóf története


Tavaszváró csészegombák



Kép: A gomba különleges alakja arra szolgál, hogy az általa fókuszált esőcseppek kilökjék a spórákat a csészéből, Fotó: Brindzák Attila



A vörös csészegomba februártól áprilisig található az avar takarásában. Korhadt fákon, ágakon terem, sokszor csoportosan. Csészéje 1–5 cm átmérőjű. A csésze belső oldala, ahol a spóraképző réteg van, piros, külseje és a nyele fehér, szürkés, molyhos. Nem mérgező, de jellegtelen ízű. Magyarországon szórványosan fordul elő, veszélyeztetett. A csészegombafélék (Pezizaceae) a tömlősgombák (Ascomycota) törzsének Pezizomycetes osztályába tartozó csészegombák (Pezizales) rendjének névadó családja. A csészegombák egy ősibb családja, ezekre jellemző módon az apotéciumok egyszerűek, keletkezésüket az anterídiumok és aszkogóniumok összeolvadása előzi meg. Szaprotrófok, így erdők talaján, korhadó fákon vagy állati ürüléken élnek. Az ide tartozó gombák termőteste csésze vagy csészealj formájú. Ennek belső felületén termelődnek a spórák. A gomba különleges alakja arra szolgál, hogy az általa fókuszált esőcseppek kilökjék a spórákat a csészéből. Ezen kívül a görbület lehetővé teszi, hogy a szél kifújja a spórákat, más módon mint a kalaposgombáknál (Agaricales) vagy a tinórugomba-alkatúaknál (Boletales). A csészegombafélék változatos formákat ölthetnek. Bár a csészegombák többsége nem mérgező, gondos azonosítás nélkül ezeket sem tanácsos elfogyasztani.



Forrás: Gombák, Búvár zsebkönyvek, Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan, Kempelen Farkas Digitális Tankönytár : A csészegombák rendje


Képméret
690*477
Fájlméret
201 Kbájt
Címkék
Gombák világa
Átlagos pontszám
3.78 (3 értékelés)
Értékelje a képet

0 hozzászólás