[ Vetítés megállítása ]

Bételdió (Areca catechu)

beteldio shoptranceplants.net.jpg Pézsmatök (Cucurbita moschata)BélyegképekKardamom (Elettaria cardamomum)


Bételdió (Areca catechu)



A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek. Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében. A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak. Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű. A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik - számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja. A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és lehet, hogy szájrákot is okoz. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.



Forrás: Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György