Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Hogyan keletkeznek a Maar-vulkánok?

Maar crater Kienle Juergen.jpg DérgombákBélyegképekEl Pinacate és Altar-sivatag Bioszféra-rezervátum


Hogyan keletkeznek a Maar-vulkánok?



Kép: Az Ukinrek Maar vulkán freatomagmás kitörése 1977-ben, Fotó: Kienle Juergen



Maar-vulkánoknak az egyetlen, nagy robbanással kialakuló vulkánok egy karakteres csoportját nevezik. Nevük egy rajnai német dialektusból ered, (Meer németül tenger) végső forrása a latin mare szó és a közepüket rendszerint feltöltő tavak tengerszem jellegére utal. A maarokat létrehozó kitörések többnyire freatomagmatikusak, azaz a magma és a kürtőbe ömlő víz kölcsönhatása okozza őket. Közös jellemzőjük, hogy az egyszeri gőz-gáz kitörés széles, de sekély vulkáni krátert alakít ki, amit általában a felaprózott és kidobott kőzetanyag gyűrűje vesz körül. Ebben a sáncban többnyire viszonylag kevés a tufa: anyagának többsége a vulkán felvezető csatornájából és kürtőjéből kirobbantott kőzetek kaotikus egyvelege. A maar vulkánok rendszerint nem termelnek lávát, vagy csak igen keveset, ezért környékükön a lávafolyások és a kőzettelérek is igen ritkák.



Tavak születése



A törmelékgyűrű többnyire már eredetileg is alacsony, lejtői laposak. Mivel a laza anyagot a víz gyorsan elhordja, a maarból gyakran csak a központi kráter marad meg, ezért e vulkánok a felszínen többnyire negatív formaként (mélyedésként) jelennek meg. A mélyedést többnyire víz tölti fel; így keletkezik a maar-tó. Ezek átmérője ritkán több néhány száz méternél, de viszonylag mélyek. Az Eifel-hegység legnagyobb maar-tava, a Laacher See felszíne 3,3 km².



Forrás: vilaglex.hu, Harangi Szabolcs: Vulkánkitörési típusok és vulkánformák, mek.oszk.hu, sulinet.hu


Képméret
1032*704
Fájlméret
133 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás