Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Milyen következményei lehetnek a tartós stressznek?

no skeeze.jpg Mérens, a zord hegyek pónilovaBélyegképekJótékony hatású olajos magvak


Milyen következményei lehetnek a tartós stressznek?



A stressz génjeinkben kódolt ősrégi program a túléléshez. Stresszhelyzetekben ma is őseinkéhez hasonló a válaszreakció: harc, vagy futás. A stresszt kiváltó ingerek igen változatosak lehetnek. Ősünknek egy veszélyes ragadozó szemvillanása, nekünk ma a dühös főnökünk, egy agresszív autós, válás a párunktól, vagy más konfliktusok jelentenek megpróbáltatást. Bármi is az ok, a reakció ugyanaz: a stresszhormonok kibocsátása nyomán az agyban és az izomzatban energia szabadul fel, ezáltal mobilizálódnak testünk tartalékai. Nő a vérnyomás és a légzésszám, az emésztési és nemi funkciók viszont „szünet” üzemmódra kapcsolnak. A stressz elmúltával aztán regenerálódik a szervezet. Azonban őseinkkel ellentétben mi már nem tudunk minden konfliktusban győzni, sem elfutni előle: a főnök is marad, illetve a forgalmi dugóból sem szökhetünk el egykönnyen. Marad tehát a stressz, maradnak a stressz-hormonok, és miután az összes energiatartalékunkat felhasználtuk, kimerülünk, melynek nyomán testi, lelki betegségek alakulhatnak ki. Életmódunk tudatos átalakítása mellett ilyenkor egyéb segítségre is szükségünk lehet.



A tartós stressz következményei



Fejfájás, feszülő izmok, alvászavar, gyomor- és bélpanaszok, magas vérnyomás, agyvérzés, cukorbaj – a tartós stressz előbb-utóbb nyomokat hagy egészségünkön. A téma híres szakértője, Selye János szerint „egyetlen élőlény sem létezhet tartós riadókészültségben”. A vegetatív idegrendszer állandó aktiváltsága betegségek kialakulását segítheti elő, illetve súlyosbíthatja a meglévőket. A stresszhormonok hatására felszaporodnak a vérben a káros zsírok. Ez érszűkületet, hosszú távon szív- és érrendszeri betegségeket, akár szívinfarktust okozhat. Gyengül az immunrendszer, így a kórokozókkal szembeni védekezés is. A daganatsejtek szaporodása felgyorsul, így a stressz esetenként akár a rákbetegség kialakulását is elősegítheti. Tartós nyomás következtében zavar támad a központi irányításban. A stresszhormonok szintje a vérben külső inger híján is magas maradhat. Máskor túl alacsony lehet, ilyenkor csökken a tűréshatár, és a legkisebb megterhelésre is krízisállapottal reagálhatunk.



Stresszdepresszió



Amennyiben a stresszorok hosszabb ideig hatnak, kialakul a tartós stressz. Ez előbb-utóbb stresszdepresszióhoz vezet, amelyhez különböző testi megbetegedések is társulhatnak. A szervezetünket kívülről érő stresszhatások, a napi megterhelések igen változatosak. Egyáltalán nem ritka tehát, hogy egy mindennapi probléma stresszdepresszióhoz vezet. Emellett ott vannak saját, belső stresszoraink is: személyiségünkben kódolt elvárásaink, melyekkel mi magunk teremtünk stresszhelyzetet önmagunk számára. Ilyen például a túl magasra kitűzött cél a privát életben, a hivatásunkban, illetve az emberi kapcsolatainkban lépten-nyomon előforduló konfliktusok belső „könyvelése” is. A stressz mindaddig nem vált ki kóros reakciókat, amíg képesek vagyunk a történéseket nem negatívan értékelni. A kintről és bentről érkező terhelő ingerek azonban szoros kapcsolatban állnak egymással, soha nem külön-külön lépnek fel, és előfordul, hogy a mérleg nyelve már csak egy irányba, lefelé mutat. Ilyenkor külső segítségre is szükség lehet.



Fotó: skeeze, Forrás: www.remotiv.hu


Képméret
661*440
Fájlméret
25 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás