Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Mit nevezünk biodiverzitásnak?

Amazonasz Neil Palmer.jpg Saccharomyces cerevisiae, a legfontosabb élesztőfajBélyegképekTempeh, indonéz élelmiszer szójababból


Mit nevezünk biodiverzitásnak?



Kép: A dél-amerikai Amazonas élővilága rendkívül változatos, Fotó: Neil Palmer



A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is; az élő természet létezésének eredendő formája. A fogalmat Walter G. Rosen, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja alkotta meg 1985-ben, amikor fórumot szervezett biológiai sokféleségről (az eseményt 1986 szeptemberében rendezték meg Washingtonban). Az egyes fajok genetikai variációkészlete a genetikai sokféleség. Nemcsak az egyedek különböznek egymástól, de ezek populációi is — a populációk és a faj alatti taxonok határvonala elmosódott. A sokféleség következő szintje ökoszisztémáké, amelyek közül a legjobban leírtak a különféle állat- és növénytársulások, valamint az ezeket egyesítő biomok. A társulások együttesei az ún. társuláskomplexumok — mindezeket az ökológia tanulmányozza. Az egyes társulások keletkezése, átalakulása, pusztulása (egyes taxonok eltűnése, mások felemelkedése) a bioszféra létezésének, fejlődésének alapvető jellemzője; ez a jelenség a biodiverzitás dinamikája.



Érdekességek



A biodiverzitást a sokféleség meghatározható paraméterei alapján esetenként számszerűsítve is kifejezik. Általános tapasztalat, hogy minél kisebb egy ökológiai rendszerben a biodiverzitás, annál sérülékenyebb a rendszer; annál rugalmatlanabbul reagál a változásokra. Több kontinensre kiterjedő vizsgálatok igazolják, hogy különösen sérülékenyek a monokultúrás ültetvények — ráadásul ezek több káros anyagot bocsátanak ki. Ezért sokan a biodiverzitás védelmét tekintik a környezetvédelem legfontosabb céljának. A Földön eddig kb. 1,7 millió állat-, növény- és gombafajt azonosítottak. A taxonómusok egyöntetű véleménye szerint ez a teljes mennyiségnek csak kis töredéke, bár a még azonosítatlan fajok zöme parány és legtöbbjük kevéssé befolyásolja a globális anyagforgalmat. A fajok teljes számát 8-10 millió közé becslik — ezek közül 2,2 millió lehet tengeri. Az ismert fajok legalább 95 százaléka gerinctelen. Földünkön legalább egymillió rovarfaj ismert; egyes kutatások szerint mintegy 5,5 millió létezhet. Egyedül a holyvafélék (Staphylinidae) családjába kb. 63 000 fajt sorolnak, ez csaknem annyi, mint a gerincesek fajainak száma. A biomassza és vele a biodiverzitás az Egyenlítőhöz közeli trópusi esőerdőkben a legnagyobb (ezekben él az összes ismert faj kétharmada), és a besugárzással a sarkok felé csökken. Egységnyi területen a legtöbb fafajt a malajziai Lambir Hills Nemzeti Parkban dokumentálták — ebben van egy olyan, fél négyzetkilométeres folt, amelyről 1175 fafajt írtak le. Az egy fán élő rovarfajok száma a Délkelet-Ázsiában növő dipterokarpusz-féléken a legnagyobb: több mint ezer.



Forrás: Bakó Gábor: Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe. National Geographic, 2018, Mora, C., Tittensor, D. P., Adl, S., Simpson, A. G. B. & Worm, B. (2011): How Many Species Are There on Earth and in the Ocean? , Stork, N. E. (2018): How many species of insects and other terrestrial arthropods are there on Earth?, Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I.,Máté Fruzsina: A klímaváltozásnál is nagyobb veszély fenyeget minket. National Geographic


Képméret
799*531
Fájlméret
212 Kbájt
Címkék
Állatok világa
Átlagos pontszám
4.47 (1 értékelé)
Értékelje a képet

0 hozzászólás