Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Mi határozza meg a gyertyaláng színét és fényét?

gyertya pixel2013.jpg Mi a titka a levéltetvek sikeres szaporodásának?BélyegképekMi is az a keresztallergia?


Mi határozza meg a gyertyaláng színét és fényét?



Kép: A gyertyalángok alakját a különböző gázok áramlása határozza meg, Fotó: pixel2013



A gyertya tüzelőanyaga szobahőmérsékleten szilárd, és csak légnemű állapotban éghető. Égésekor a gyertya lángja megolvasztja a gyertya anyagát. A megolvadt anyagot kis csészeként szilárd anyag veszi körül, amely nem engedi elfolyni az előbbit. Közelről látható az is, hogy a kanóc alja ázik az olvadékban, míg a kanóc teteje száraz. A hajszálcsövesség miatt a gyertya megolvadt anyaga folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére. Az olvadt anyag egyre fogy, a láng lejjebb jön, és újabb gyertyaanyag olvad meg. A kanóc teteje belelóg a láng forró részébe és elég. (A láng forró részen kb. 1200, míg a láng alján kb. 600 °C van, tehát a láng hőmérséklete 600-1200 °C közt változik.) A kanóc tetején az olvadék elpárolog, a gőzei elbomlanak, bomlástermékei a gyertya lángjában elégnek. A gyertya lángjának belsejében tehát éghető gázok vannak. Ezt egy egyszerű kísérlettel lehet bizonyítani: ha a gyertya lángjába üvegcsövet teszünk, az éghető gázokat ki lehet vezetni, és azokat az üvegcső végén meg lehet gyújtani.



A gyertyaláng színe és alakja



A gyertya lángjának narancssárga színe megtévesztő lehet annak, aki a nátrium lángfestését már látta. A gyertya anyagában elenyésző mennyiségű nátriumion fordulhat elő. A világító láng színét a hőbomlással keletkező szénszemcsék, korom gerjesztése (mikrorobbanása) okozza. Ha az égés tökéletessé válik, például a levegő oxigénarányának dúsításával, a láng színtelenné válik. Persze ilyenkor az égés is gyors lesz.



A láng alakja



A gyertyaláng alakját a különböző gázok áramlása határozza meg. Az égéstermékek és a felmelegített levegő felfelé áramlik a környezetnél kisebb sűrűség miatt. Helyére hidegebb levegő áramlik alulról és oldalról. A láng lobogását az esetleges légáramlatok okozzák. Súlytalanságban nem számít a forró és hideg gázok közötti sűrűségkülönbség és így nincs felhajtóerő. Ilyen körülmények között nem jön létre légáramlás a láng mellett és emiatt a gyertya lángja nem lesz csepp alakú. Súlytalanságban a láng félgömb alakú. Ebbe a lángba csak diffúzióval, lassan jut be az oxigén és lassan jut ki belőle a keletkező széndioxid és víz. 



Forrás: Turányi Tamás (ELTE Kémiai Intézet) - Miről beszél a gyertya lángja? Az égés kémiája 150 évvel Faraday után, Márkus Jenő – Zsírok, olajok, szappanok, sulinet.hu


Képméret
1001*683
Fájlméret
63 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás