Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Farkasalmák

Aristolochia arborea Michael Wolf.jpg Fáradtság gyötör? Lehet, hogy gond van a hallásoddal!BélyegképekFarkasalmák nemzetsége


Farkasalmák



Kép: A trópusokon ismert Aristolochia arborea, Fotó: Michael Wolf



A farkasalma (Aristolochia) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjának névadó nemzetsége, hozzávetőlegesen 500 fajjal. A fajok többsége dél-amerikai, de a hideg égöv kivételével az egész Földön elterjedt. Magyarországon egyetlen faj, a közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) fordul elő. A legtöbbjük kúszónövény, de előfordulnak közöttük cserjék és lágyszárúak is. Egyszerű, váltakozó állású leveleik szív alakúak, nyelesek, ép szélűek. A virágok a levelek hónaljában nyílnak egyesével, vagy többesével. A párta zigomorf, a szirmok összenőttek, alul felfúvódottak, feljebb szűk csövet formálnak, majd fajonként változó méretű és színű nyelvszerű lebenyben végződnek. A porzószálak egymással és a bibével is összenőttek. A magház alsó állású, 4-6 rekeszű.



Virágai rovarcsapdák



A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek. Először a bibe érik meg, eközben a párta csövében lévő szőrök a virág belseje felé törekvő rovarok (elsősorban legyek) elől elhajlanak, de visszafelé már nem engedik őket. A rovarok a magukkal hozott virágporral megtermékenyítik a bibét, majd hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek, amíg a porzók is beérnek. Miután ez megtörténik, a pártacsőben lévő szőrök elhervadnak és szabadon engedik az immár friss virágporral behintett rovart.



Mérgező hatásai



A farkasalmaféléknek erős rákkeltő és vesemérgező hatásuk van. Az ilyen összetevőt tartalmazó termékeket a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 1-es csoportba tartozó karcinogénekként sorolja be. Több mint 100 olyan veseelégtelenségi esetet dokumentáltak, amelyet ez a növény okozott. Feltételezések szerint a farkasalma magokkal fertőzött gabona fogyasztása ún. balkán nephropathiát okozott főleg Délkelet-Európában.  A negatív hatásokért főleg az ilyen növényekben található arisztolsav (latinul: acidum aristolochicum, angolul: aristolochic acid) tehető felelőssé.



Link: Közönséges farkaslama (Aristolochia clematitis)



Szépséges rovarcsapdák



Forrás: American Cancer Society, Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 75. o.,Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan


Képméret
973*683
Fájlméret
167 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás