Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Tokaji aszúbor, egy különleges folyamat eredménye

20140702130356-63b4ad47-me.jpg Tojással szaporodó emlősökBélyegképekTokaji borvidék - Zemplén történelmi kultúrtája


Tokaji aszúbor, egy különleges folyamat eredménye



Kép: Aszerint, hogy hány puttonyos aszút akarnak készíteni, annyi puttony aszúszőlőt kell egy gönci hordóban megadott mennyiségű musttal vagy erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral összekeverni, Fotó: Brindzák Attila



Az aszúbor egy természetes csemegeborfajta, amelyet a világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező nemes édes boraként tartanak számon. Magyarországon a legértékesebb termőterülete a Tokaj-Hegyalja borvidék. Az aszúborok az úgynevezett „csinált borok” kategóriájába tartoznak, mert előállításuk különleges folyamatot igényel. Magyarországon a bortermelés története egészen a római korig nyúlik vissza. Kr. u 272-ben már a föld kiváló adottságait felismerve Probus császár szőlővesszőket telepíttetett a Dunántúlon és a Szerémségben. A honfoglalás korában a Tokaj környéki vadszőlők tisztításával, nemesítésével hoztak létre új szőlőültetvényeket. Ez a terület vált aztán később a 16. századtól az aszútermelés őshazájává. Az aszúszőlő elnevezést a nemes rothadásnak indult szőlőszemekre már egy 1530. február 15-én kelt okiratban említik. Ebben az okiratban, amit Gedenbuch-ban Roggendorf Vilmos részére állítottak ki, I. Ferdinánd megengedi, hogy Magyarországról Németalföldre 2 szekér gyümölcsöt és aszúbort szállíthassanak Mária királyné (II. Lajos özvegye) számára. Itt a bort még nem aszúként, hanem édes borként említik. A nevet az 1560-as években jegyezték fel először magyar nyelven. A lédús szőlőszemek és a töppedt szőlőszemek kiválogatása nélkül keletkező bort Tokaj-Hegyalján szamorodninak nevezik, a név lengyel eredetű, azt jelenti „önmagától született”. Az aszúbor termeléséhez kiváló adottságú szőlővidékre van szükség. Rendkívül fontos a jó minőségű talaj, a szőlővidék fekvése és a klímaviszonyok. Ezenkívül olyan szőlőfajtákat szükséges választani, amelyek jól aszúsodnak. Ilyen fajták a Furmint, amely őshonos a Hegyalján, a Kárpát-medencében alkot fajtacsoportot, változatai: Piros furmint, Változó furmint és Fehér furmint. A másik ismertebb fajta a Hárslevelű és a Zéta (Oremus), amely a Bouvier és Furmint kereszteződésből származik, és a Furmintnál 4-6 héttel korábban érik.



Az aszú



Az aszúszőlő olyan nagy cukor és savtartalommal rendelkező szőlő, amelyet túlérlelnek, aszalnak és így töppedt állagú lesz és nemesrothadásnak indul. Az ilyen szőlőből készült bort nevezik aztán aszúbornak. A kiválogatott aszúszemekből önmagától kicsorduló lé alkotja az aszúesszencia alapanyagát, amely rendkívül értékes, hiszen egy puttony szőlőből (28-30 liter) csupán 1-1,5 l esszencia csordul ki. Az aszúkészítés űrmértékeként a puttonyt és a gönczi hordót tartják számon.



A puttony



Aszerint, hogy hány puttonyos aszút, (ez lehet 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos) akarnak készíteni, annyi puttony aszúszőlőt kell egy gönci hordóban megadott mennyiségű musttal vagy erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral összekeverni. Egy puttony 36 icce, vagyis 27.2 l.



Forrás: Forrás: Eperjesi Imre - Kállay Miklós - Magyar Ildikó: Borászat, www.boregyetem.hu


Képméret
694*477
Fájlméret
269 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás