Főoldal / Albumok / Címke Európa /

Jégborok fagyott szőlőszemekből

jegbor vinoport.hu.jpg Hollandia legnagyobb malomrendszereBélyegképekJézer-hegység


Jégborok fagyott szőlőszemekből



A jégbor a természetes édes borok egy fajtája, amely nevét arról kapta, hogy az elkészítéséhez szükséges mustot fagyott állapotban lévő szőlőszemekből préselik. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből préselt bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz. A leghíresebb jégborokat Németországban, Kanadában és Ausztriában állítják elő, de jégbor sok országban készül, beleértve Magyarországot is. A világ legnagyobb jégbortermelője Kanada, ahol a kiszámítható fagyos időjárás sokkal biztonságosabb termelési körülményeket tesz lehetővé. A jégborok esetében a szőlőszemekben lévő víz megfagyása természetes úton, a szabadban történik. A jégbor készítéséhez a szokványos szüreti időponton túl, a komolyabb téli fagyok kezdetéig szándékosan a szőlőtőkéken hagyják a gyümölcsöt, amelyet fagyott állapotban szüretelnek és préselnek ki. A jégbor készítési módja hasonló a más italok előállításánál is alkalmazott fagydesztillációseljárásához, de lényeges különbség, hogy nem a kész italból vonunk el vizet fagyasztással, hanem még az erjedés előtt, a gyümölcs természetes fagyását használjuk fel a must sűrítésére. Fontos megkülönbözteti a jégbort a kései szüretelésű természetes édes boroktól, valamint a nemes penészes (botrytis cinerea) rothadás által megtámadott szőlőszemek felhasználásával készülő aszúboroktól.



A rómaiaktól napjainkig



A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (i. sz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli. Nagyjából ugyanebben az időben írt idősebb Plinius bizonyos szőlőfajtákról, melyeket korán sohasem szüretelnek le, csak később, miután a bogyók megfagytak. Ezek után a tudósítások után azonban 1700 évnek kellett eltelnie, hogy az emberiség ismét hírt halljon a jégborról, mégpedig Németország borászai révén. Dromerscheinben (Bingen mellett) az 1829-es évjáratú szőlőből az extrém hideg miatt néhány szőlősgazda a tőkéken hagyott valamennyi szőlőt hogy a madaraknak legyen mit csipegetni. A maradékot 1830. február 11-én szüretelték le, és meglepetten tapasztalták hogy rendkívül édes, és különleges aromájú must készült a fagyott szőlőből. A 19. századból a német szakirodalom még említést tesz az 1846-os, 1875-ös és 1890-es évekről is, amikor fagyott szőlőt szüreteltek a gazdák, és különleges minőségű természetes édes borokat készítettek. Ezután már nem kellett olyan túl sokat várni. Az 1950-es években egyre több német szőlősgazda ismerte fel a jégbor attraktivitását, a jégborban rejlő üzleti lehetőséget, és már nem bízták a véletlenre a jégborkészítést, hanem lassan kialakult ennek technikája, technológiája, majd törvényi szabályozása. A német borászok jégborral elért piaci sikerei a környező országok borászainak is felkeltették az érdeklődését. Az 1970-es években Ausztria, de Magyarország borászai számára is szakmai téma lett a jégborkészítés. Az osztrákok léptek gyorsabban. Mönchnafban 1970-ben Julius Hafner elkészítette az első jégborát, és jelentős sikereket ért el termékével a nemzetközi borversenyeken. Magyarországon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság próbálkozásai az akkori gazdasági viszonyok tükrében kudarcra voltak ítélve, de 1973-ban és 1976-ban is készítettek jégbort kis mennyiségben. Sokkal sikeresebbek voltak a kanadaiak. British Columbia-ban az Okanagan tó melletti borvidéken 1973-ban Walter Hainke elkészítette Kanada első jégborát, majd fia Tilman Hainke, és annak felesége Sandra folytatták, és vitték sikerre ezt a munkát. Napjainkban Kanada a világ legnagyobb jégbor készítője, megelőzte Németországot és Ausztriát. A Hainke pincészet mellett a Hillebrand, a Suddenly az Inniskillin, a Konzelmann, a Pilliteri pincészetek 2003-ban 4089 tonna szőlőből 629.000 liter jégbor mustot készítettek, és kettő cég – a Magnotta és az Inniskillin már elkezdték a jégbor-pezsgő készítését is. 1990-es években jöttek az első hírek a déli féltekéről, hogy Új-Zéland és Ausztrália is elkezdte a jégbor készítését. Így lassan teljes lesz a kép, hiszen mind az északi, mind a déli féltekén kihasználják a borászok a földrajzi fekvés, és időjárás által biztosított összes lehetőséget.



Természetes, vagy nem természetes?



A jégborkészítés a jégbor magas ára miatt vonzó terület a borhamisítók számára. A világ olyan borvidékein is készítenek jégborokat, amelyek klímája egyáltalán nem alkalmas erre (pl. Washington, Kalifornia). Általános hamisítási módszer a túlérett szőlő szüretelése, majd hűtőkamrában történő fagyasztás utáni feldolgozása. Néhány ország (pl. USA) bortörvénye mind a mai napig engedélyezi az ilyen módon készített borok jégborként való jelölését. Emiatt a legjobb, ha csak a jól ismert és megbízható termelők jégborait vásároljuk. Külön érdekesség, hogy Kanada Québec tartományában a korán leeső magas hó miatt nem lehetséges a szőlőfürtöket a szőlőtőkén hagyni, így korábban, még a havazások előtt szüretelnek és a fürtöket magasan, egy speciális hálóban hagyják a szabadban megfagyni. Ugyan ez nem tekinthető klasszikus értelemben vett borhamisításnak, azonban viták tárgya, hogy az ilyen módon készített jégbor természetes jégbornak tekinthető-e.



Alkalmas szőlőfajták



A jégborokat Európában az 1950-1990-es években döntően rajnai rizlingből (jégbor készítéséhez legalkalmasabb a Geisenheimben nemesített rizling klón) készítették. Alapvető követelmény, hogy jégbor készítéséhez kiszemelt szőlőfajta vastag héjjal rendelkezzen, amely a hosszú tőkén tartás során sem tárul fel könnyen. A rajnai rizling mellett ma már lehet találkozni müller thurgauból, fűszeres traminiből, muskotályos szőlőkből, sőt kékszőlőből készült (cabernet franc, kékfrankos) jégborokkal is. Kanadában még ettől is színesebb a kép. Itt a rajnai rizling mellett jégbort készítenek vidal-ból, seyval blanc-ból, pinot blanc-ból, chardonnay-ből, sőt pinot noirból, cabernet sauvignonból, cabernet franc-ból, merlot-ból és syrah-ból is.



Fotó: vinoport.hu, Forrás: borrajongo.blog.hu, wikipedia.hu, Dr. Sümegi József: A jégbor világa – Bor és Piac magazin


Képméret
660*473
Fájlméret
323 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás