Főoldal / Albumok / Címke Gasztronómia /

Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben

kolbasz jarmoluk.jpg Befőzésszezon: Egészséges tartósítási tippekBélyegképekCsillagánizs - Fűszer és gyógyszer


Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben



A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben. A botulizmus mikrobiológiai szempontból sokkal inkább ételmérgezésnek, mintsem fertőzésnek tekinthető, hiszen a baktérium maga (néhány ritka kivételtől eltekintve) nem nagyon képes a szervezeten belül szaporodni. Mi okozhat botulizmust? A botulizmus oka a szervezetbe valamilyen úton bekerülő méreganyag (botulotoxin), amely rendszerint a nem kellően előkészített élelmiszerek útján történik meg. Nem árt tudni, hogy ez a méreganyag viszonylag kevéssé hőstabil: kellő ideig (min. 30 perc) tartó, nem túl nagy hőfokon (kb. 80 °C felett) történő főzés már elpusztítja, vagyis megfelelően hőkezelt ételek esetén nem kell tartani a mérgezéstől. Előfordulhat ugyanakkor magával a baktériummal, vagy sokkal gyakrabban annak inaktív, alvó állapotával (spórájával) való fertőződés is (legtöbbször gyermekeknél). Ilyen esetben a szervezetbe bekerülő baktérium a bélrendszer által biztosított, optimális körülmények (megfelelő hőmérséklet, oxigénmentes környezet) közt szaporodni kezd, miközben méreganyagot is termel. A bélből a méreganyag felszívódik, és a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket.



A fertőzés forrásai



A fertőzés forrása több minden lehet A baktérium a környezetünkben számos helyen fellelhető: növényevő állatok, halak bélrendszerében, nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hentesipari készítményekben (ezért is nevezik kolbászmérgezésnek a botulizmust), talajban, zöldségfélék levelén, iszapban. A nem megfelelő konyhatechnikai eljárások, a hiányos tisztítási fázisok, illetve a különféle húskészítmények helytelen tartósítása a kialakuló botulizmus egyik leggyakoribb oka.



Miről ismerhető fel a botulizmus?



A fertőzés tünetei rendszerint a fertőzött étel elfogyasztását követő 6-24 órán belül jelentkeznek, ritkábban ettől hamarabb (akár 2-3 óra múlva), vagy ennél később (maximum 2 hét) is előfordulhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél korábban kezdődőnek a panaszok, annál súlyosabb lehet a fertőzés, hiszen a gyors progresszió nagyobb mennyiségű méreganyag jelenlétét feltételezi. Tünetek felnőtteknél: kettős látás, hangképzési- vagy beszédzavarok, nyelési nehezítettség, száraz száj, izomgyengeség, heves hasmenés vagy hányás. Akár szívritmuszavarok és légzészavarok is felléphetnek! A csecsemőkori botulizmus jelei: a csecsemő fejét nem képes mozdítani, hányás, izomgyengeség. Súlyosabb esetben akár haláleset is létrejöhet! Minden esetben forduljon orvoshoz! Tekintve, hogy egy viszonylag ritkán előforduló kórképről van szó, sajnos előfordul, hogy az észlelő orvos első körben nem gondol rá. A részletes anamnézis (mit evett az elmúlt 24 órában, evett-e abból más is, kapott-e a gyerek mézet, stb.), a bénulásos tünetek, a külső elválasztású mirigyek érintettsége azonban általában felvetik a botulizmus gyanúját. A felmerülő diagnózis igazolható a hányadékból, a gyanús étel maradékából, vagy a vérből kimutatott kórokozó vagy toxin jelenlétével. A további laboratóriumi diagnosztika azért nagyon fontos, mert a Clostridium botulinum baktérium toxinjának többféle variánsa is lehet, és a hatásos terápia érdekében nagyon pontosan meg kell határozni azt, hogy az aktuális fertőzésért éppen melyik forma a felelős.



Hogyan kezelhető a botulizmus?



A botulizmus kezelése kórházban, intenzív osztály keretein belül történik. Az egyik legfontosabb feladat a bélrendszerben lévő, még fel nem szívódott méreganyag hatékony eltávolítása (ezt gyomormosással és aktív szén adásával érik el). Emellett a terápia egyik sarkalatos pontja az adott méreganyag semlegesítéséért felelős, úgynevezett antitoxin szervezetbe juttatása. Természetesen, a már kialakult különféle bénulások miatt támogató gyógykezelés (pl. nyelészavarnál gyomorszonda, légzésbénulásnál mesterséges lélegeztetés) is elengedhetetlen. A fejlett egészségügyi módszerekkel a botulizmus viszonylag jól kezelhető, súlyosságát és a lehetséges szövődményeket (pl. a félrenyelések következtében kialakuló tüdőgyulladás) figyelembe véve azonban mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni. Ehhez csupán az élelmiszerbiztonsági előírásokat kell betartani, és a konyhában a megfelelő higiéniára odafigyelni.



A méz



Kevesen tudják, hogy a méz (amely egy nyers táplálék) sok esetben tartalmazhatja a baktérium spóráit. Ha ez olyan szervezetbe kerül, ahol a védekező mechanizmusok még nem kellően fejlettek a spóra kiiktatásához (pl. csecsemők és kisgyermekek esetén), akkor könnyen kialakulhat a mérgezés. Éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egy éves kor alatt! Kivétel lehet ez alól az iparilag sterilizált méz, amely nem tartalmazhat Clostridium botulinumot.



Fotó: Jarmoluk, Szöveg: Dr. Lesznyák Judit, webbeteg.hu


Képméret
830*546
Fájlméret
149 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás