Főoldal / Albumok / Címke Európa /

A gólyatöcs lett az év madara

golyatocs MME.HU ORBAN ZOLTAN.jpg A Gödöllői-dombságBélyegképekA gyapjas mamut


A gólyatöcs lett az év madara



A gólyatöcsöt (Himantopus himantopus), vagy régi nevén a székigólyát választották a 2019-es év madarának. A címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a figyelmet. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra. A gólyatöcs a szavazatok 40 százalékát kapta. A gólyatöcs, régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár,öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul.



Márciusban érkezik



Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot. Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak.



Fokozottan védett



A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A szikes tavakat (a „székeket”) kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.



Fotó: MME.HU/ORBAN ZOLTAN, Forrás: origo.hu (01.2019)


Képméret
644*429
Fájlméret
97 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás