Főoldal / Albumok / Címke Európa /

Magyarország leghosszabb barlangja

A Szomorú-fűz nevű alakzat a Pál-völgyi-barlangrendszerben. Joxy.jpg Magyar racka - Feketében és fehérbenBélyegképekMartonházi-aragonitbarlang


Magyarország leghosszabb barlangja



Kép: A Szomorú-fűz nevű alakzat, Fotó: Joxy



A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang. Egyik része, a Pál-völgyi-barlang Budapest egyik, idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A turisták által látogatható hossza 500 méter.  A barlangrendszer bejárata Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal, a Kolosy térről közelíthető meg. A barlang hőmérséklete egész évben állandó, 10 °C. A Pál-völgyi-barlang hétfő kivételével minden nap, 10:00–16:15 óráig van nyitva. A barlang egy része vezetővel látogatható, a túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama körülbelül 60 perc. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges a barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához. A Mátyás-hegyi-barlangban nincs kiépített útvonal, ezért előzetes bejelentkezéssel és vezetett barlangtúrák keretében látogatható.



A barlang feltárása



A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok 1902-ben keltették fel az arra járó turisták figyelmét. Azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. 1904 júniusában a szájhagyomány szerint egy birka alatt beszakadt a föld a bányaudvar szélén. Az állat kimentésére odasietett a barlangfelügyelő fia, Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. Amikor a barlangkutató turisták, köztük Jordán Károly és Scholtz Pál Kornél megtekintették az üreget, egy kis sziklabontás után sikerült a Pál-völgyi-barlang első, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. Az új barlang Benno Wolfnak a figyelmét is felkeltette. 1904-ben jelent meg a Vigyázó János által írt, „A Pálvölgyi barlang” című könyv. A kutatók 1910-ig folytatták a munkájukat és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang körülbelül egy kilométer hosszú szakaszát. A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után a Pannónia Turista Egyesület tagjai látták el elsőként lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg. Nagyot lendített a barlang látogatottságán, hogy 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá és kényelmesebbé téve a barlang megtekintését.



Óvóhelyként szolgált



A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett. A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban. 1989-ben a Budapesten rendezett, 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött a turisztikai célra kiépített szakasznak az útvonal ismétlése nélküli látogatása és egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot. Eközben a barlang tudományos vizsgálata is szép eredményeket hozott, így például a denevérállomány folyamatos megfigyelése, a lámpák környékén megtelepedett algafajok vizsgálata, a beszivárgó víz mennyiségének és minőségének nyomon követése.



A kutatás folytatódik



Több évtizedes szünetelés után 1980-ban újra megindult a Pál-völgyi-barlang feltáró kutatása, amely nagyon jelentős eredményekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport két tagjának sikerült a huzat útját követve addig ismeretlen barlangrészekbe hatolniuk. A céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen ezáltal a barlangnak az ismert és a felmért hossza már meghaladta a 19 kilométert. 1982-ben a Honvéd Osztyapenkó SE Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a Pál-völgyi-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához, a Kelenföldi Tömegsport Egyesület Acheron Barlangkutató Szakosztálynak és az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának pedig a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához. A Mátyás-hegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni. Ezeknek a felfedezések a jelentősége nem csak abban rejlik, hogy ezáltal a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarországnak a második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények nagy tudományos értékük miatt, hozzájárultak a barlangok keletkezésének a jobb megismeréséhez.



Az összeköttetés megtalálása



Miután 2011. december 11-én megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk barlangrendszerek között is, az így létrejött Pál-völgyi-barlangrendszer a 28,6 kilométeres hosszával, megelőzve az addig leghosszabbnak ismert Baradla–Domica-barlangrendszert, Magyarország leghosszabb barlangjává lépett elő.



Forrás: www.termeszetvedelem.hu, www.sportgeza.hu, wikipedia.hu, salamandra.blog.hu


Képméret
769*551
Fájlméret
329 Kbájt
Címkék
Európa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás