Lódarázs (Vespa crabro) H. Zell.jpg CsupalábállatokBélyegképekDarázscsípés és az anafilaxiás sokk


Darazsak



Kép: A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál, Fotó: H. Zell



A darazsak legtöbbje társas állat, kolóniáik fajonként a társas viselkedés és életmód kialakulásának különböző fázisait mutatja. A fullánkjukkal mérget fecskendeznek ellenségeikbe. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elkergetni; hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. Nem minden darázs él társadalomban, vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiban alakítják ki. A fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárváik ezekből táplálkoznak.



A királynő szerepe



Az áttelelő királynő tavasszal felébred, elkezdi a fészeképítést, és az első dolgozókat maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozásának, a fészek továbbépítésének és a táplálékszerzésnek a tennivalóit; a királynő ezután csak petéket rak. A fészkek 10-80 cm átmérőjűek lehetnek, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejtbe egy-egy petét rak le. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából júliusra. A darazsak több utódgenerációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb kell legyen a dolgozók száma.



Kecskedarázs (Vespula vulgaris) fészke - Richerman.jpg



Kép: Kecskedarázs (Vespula vulgaris) fészke, Fotó: Richerman



Mennyire veszélyesek?



A darazsak szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. A darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben rosszullét jele mutatkozik, azonnal forduljunk orvoshoz! A darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak az orvosi segítség mentheti meg az életét. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázsszúrás. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. Toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a leginkább mérgező.



A darázsszúrás tünetei



Enyhe tünetek, egyetlen darázs szúrása allergiamentes emberen: testszerte viszketés, bőrpír, csalángöbök kialakulása. Súlyos tünetek, többszörös szúrás, vagy enyhe allergiás reakció: sejt- és szövetkárosodás, bevérzés, vérnyomásesés, fokozott bélműködés, szédülés, ájulás, légzési nehézség, vérvizelés, bénulás, beszédkiesés. Életveszélyes állapot, súlyos allergiás reakció: szapora pulzus, kipirult bőr, alacsony vérnyomás (még fekve is), csalánkiütés, fulladásérzés, szédülés, általános gyengeség érzése, halálfélelem, ziháló légzés, szem, fül, ajkak, nyelv és az arc duzzanata, vérnyomásesés miatti ájulás és eszméletvesztés, szívritmuszavar.



Forrás: news.bbc.co.uk, darazs.rovarirtaslap.hu, hobbikert.hu, ecogeek.org



Link:



Déli papírdarázs (Polistes dominula)



Francia darázs (Polistes gallicus)



Kecskedarázs (Vespula vulgaris)



Keleti lódarázs (Vespa orientalis)



Lódarázs (Vespa crabro)


Képméret
1280*887
Fájlméret
236 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás