Főoldal / Albumok / Címke Európa /

Csíkászat, az ingólápok elfeledett mestersége

csíkászat Ottó Herman.jpg Claude Chappe és az optikai telegráfBélyegképekEarl Grey fekete teája


Csíkászat, az ingólápok elfeledett mestersége



Kép: Csíkász az Ecsedi-lápon. Az ingólápon a kivágott lápkút és a bele állított csíkkas felé halad a csíkász lápmetszővel, lápi bottal és csíktökkel a kezében, hátán cipeli a csíkputtonyt, Forrás: Herman Ottó



A csíkászat, mely a csíkhal (Cobitis L.) halászatára vonatkozott, a halfogás egyik ősi formája volt, főleg mocsaras, lápos vidékeken, mint például a régi Szatmár megyében, az Ecsedi-láp környékén vagy a régi Bereg vármegyében a Szernye-mocsár környékén, ahol azt ősi módszerekkel és szerszámokkal űzték. Olyan helyeken, ahol a réti csík előfordult, nyáron szárazság idején a lakosság kiásta a nedves rét talajába elrejtőzött példányait, és a réteken turkáló sertések is ízletes falatokhoz jutottak ilyenkor.



réti csík (Misgurnus fossilis) George Chernilevsky.jpg



Kép: Réti csík (Misgurnus fossilis), Fotó: George Chernilevsky



Az Ecsedi-láp



Az Ecsedi-láp egyik specialitásának számított a réti csík, és a lápi csík (Cobitis L.), amelyek mocsári halfélék, és az egykori Ecsedi-lápon és környékén népi élelmezési cikkek voltak. A lápon mindenütt volt csík, a falvak árkaiban és lápszélekben is lehetett fogni. Az Ecsedi-láp környéki falvak lakóiból sokan az 1800-as évekig, a láp lecsapolásáig főként csíkászatból éltek, hiszen a csíkhal fontos böjti tápláléknak számított. Az Ecsedi-láp környékén a "csikászat fészkei" főleg Nagyecsed, Tyukod és Börvely voltak, ahol éltek olyan emberek, kiknek tevékenysége összefüggött a láppal. Ezek néhány eszközéről leírás is fennmaradt.



Hasznos eszközök



Ilyen eszköz volt a kanál alakú, úgynevezett csíkszűrő, mely kivágott hosszúnyakú lopótökből készült, valamint a fűzvesszőből csavart, "kasornyába" fogott kurtanyakú kabaktök (Lagenaria siceraria) vagy szatmári kabaktök, mely reliktum-növényeket a csíkász saját udvarának legjobb helyén nevelte. A két-háromágú "lápibot", mellyel a csíkász az ingó lápot vizsgálta, nehogy süppedős helyre lépjen. Ezt a láp környékének falvaiban különböző neveken ismerték: például Tyukodon nadályozó, Kocsordon tapogató volt a neve.



A csíkgát



A csíkász a lápban úgy fogta a csíkot, hogy a mocsárban nádból, sásból, zsombékból, vagy fűcsomókból, törmelékből gátat épített (csíkgát), és a gát egymástól 3-3 méterre levő nyílásaihoz, vagy a nyílt vízre állította a Fűzvesszőből font kast (csíkkas) a csík járásával szemben, vagy télen a jégbe vágott lékbe függőlegesen állította le. Mivel a csík jellegzetessége volt, hogy feje mindig a víz színén volt, így könnyen meg lehetett tudni tartózkodási helyét. A csíkász az ingó lápon lápmetszővel vágott lápkutat a csíkkas számára és abba gyűjtötte a kifogott halakat.Volt



Bőven volt csík



A körte alakú csíkkast este rakta le, és reggelre megtelt csíkkal. A csíkban bő években egy-egy kas háromszor is megtelt éjszakánként, s némely szorgalmas halász 6-8 kassal is dolgozott egyszerre. A csíkász a napi fogást a háza udvarán ásott csíkverembe gyűjtötte össze, ahova a csíkhalat a fogás helyéről hátra akasztható, hátizsákszerű csíkputtonyban, csíktökben szállította el. A csíkverem általában egy kerek, vagy téglalap alakú, körülbelül 1,5-2 méter mélységű fedett verem volt. Az elvermelt, összegyűjtött élő csíkot (halat) a csíkászok sokszor maguk hordták Munkács, Beregszász, és Debrecen vásáraira hordókban, de leginkább helyben adták el a lápszéli falvakat rendszeresen járó "tajigás" kereskedőknek. A vásárokban az ecsedi csíkászokat könnyen meg lehetett ismerni, mert mezítláb mérték a csíkot, bocskorukat a vállukon tartották. A régi csíkászat mára csak hallomásból, leírásokból ismert elfeledett mesterség, mivel a csík mára már teljesen kiveszett az egykori Ecsedi-láp területéről, hiszen a faj a megváltozott viszonyokhoz nem tudott alkalmazkodni.



Forrás: Ecsedi István: Népies halászat a Közép- Tiszán és a Tiszántúli kisvizeken, Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula, Herman Ottó: 'VI. A csikász'. A magyar halászat könyve, Fehér Béla: Csík a fazékban - Egy régi magyar étel tündöklése és bukása


Képméret
701*484
Fájlméret
349 Kbájt
Címkék
Európa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás