Főoldal / Albumok / Címke Gasztronómia /

Gombamérgek a lisztben

liszt pexels p.jpg Genmaicsa, egy zöld tea pörkölt rizsszemekkelBélyegképekGouda, a hollandok legnépszerűbb sajtfajtája


Gombamérgek a lisztben



Az aratás környékén minden évben fellángolnak a gabonákban található gombatoxinok veszélyeiről szóló viták. Eközben a vásárlók továbbra is fogyasztanak kenyeret, pékárut vagy gabonapelyhet, mégsem történnek tömeges, vagy súlyos megbetegedések. Ugyanakkor egyre több háztartásban otthon dolgozzák fel a megvásárolt gabonát, ami viszont veszéllyel járhat, ezért ezeket érdemes bevizsgáltatni a legveszélyesebb toxinokra. Bár a gombatoxinok némelyike valóban veszélyes, a termékek mögött álló szabályozás, az élelmiszerlánc egésze elegendő biztosítékot ad minden fogyasztónak - szögezte le Halmos Gábor, a gabonák tárolásával és laboratóriumi vizsgálatával foglalkozó, állami tulajdonú Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. Mivel a teljes toxinmentesség gyakorlatilag megvalósíthatatlan, a termelők, az ellenőrzés és a szabályozó hatóságok is arra törekednek, hogy ezek szintjét mélyen az egészségügyi határérték alatt tartsák. A gombatoxin-szennyezés mindenhol jelen van valamilyen mértékben, de gondot csak az erősen szennyezett gabonák okozhatnak.



Otthoni őrlés



Egyre gyakoribb, hogy a háztartások otthon őrölik lisztté, dolgozzák fel a megvásárolt búzát, vagy más gabonát. Ilyenkor egy nagyobb, szennyezett tétel megvásárlása már járhat veszéllyel, hiszen kimaradnak a szokásos szűrők. Ezeknek a fogyasztóknak mindenképp azt javasolják, hogy saját és környezetük egészsége érdekében legalább a legveszélyesebb toxinokra vizsgáltassák be az otthoni őrlésre szánt gabonát, mert csak így érhetik el a boltokban tapasztalható élelmiszerbiztonság szintjét. Ezek a mérések ma már mindenki számára hozzáférhetők, egy erre szakosodott laboratórium bárkinek bevizsgálja a termékét.



A gombatoxin mennyiségének meghatározása



A gombatoxinok mértékét Magyarországon az Európai Unió előírásai határozzák meg. Ezek szakmai felkészültség nélkül nem értelmezhetők, de a lényeg mindegyikben ugyanaz: az eltűrhető napi bevitt mennyiség (TDI érték) megállapítása úgy történik, hogy állatetetési kísérletekben megfigyelik, mekkora az egyes fajtákból az a toxinmennyiség, amelynél még nem jelentkezik semmilyen káros hatás. Ezt az értéket elosztják egy biztonsági faktorral (a fajok és egyedek közti eltérő érzékenység miatt), általában százzal. Tehát az eltűrhető bevitel az állatkísérletekben még ártalmatlannak bizonyuló szint század, vagy annál is kevesebb része. Az engedélyezett határérték jellemző mértékegysége egy kiló termékben (gabona, kenyér, stb.) néhány milliomod gramm. A gyakorlatban ennél rendszeresen többet kell fogyasztani ahhoz, hogy egészségügyi gondot okozzon. Ezt a testtömeg is befolyásolja, ezért az értéket testtömegkilogrammra számolva adják meg. Az egyes, biztonságosnak ítélt szintek akár tízszeres mértékben különböznek például az EU-ban és az USA-ban, az uniós szabályozás lényegesen szigorúbb. A toxinok alacsony szintjéért a helyes termelés és raktározás tehet a legtöbbet, például a vetésváltás vagy a növényi maradványok eltüntetése a tarlóról - ismertette Halmos Gábor. Bár arra nincs szabály, hogy minden megtermelt gabonát be kellene vizsgálni, az élelmiszerlánc minden szereplője felelős a saját termékéért. A termelőtől a kereskedő nem vesz át szennyezett árut, ugyanis tőle sem veszi át a malom, és a sütőipar szereplői sem dolgoznak az előírásoknak nem megfelelő gabonából. Tehát az alapanyag sok szűrőn megy át, mielőtt a fogyasztókhoz jut, ezért nagyon ritka, hogy a gombatoxinok jelentős gondot okoznának. Ha mégis történik ilyen eset, akkor a hatóság gyorsan vissza tudja követni a probléma forrását és megszüntetni, kivonatni a forgalomból a nem megfelelő tételeket.



Fotó: pexels, Forrás: www.agrarszektor.hu


Képméret
960*639
Fájlméret
112 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás