Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Legerősebb kígyómérgek

kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus) XLerate.jpg Laskagomba házilagBélyegképekLégyölő galócák méreganyagai


Legerősebb kígyómérgek



Kép: A kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus) a világ legerősebb mérgű kígyója, Fotó: XLerate



A mérges kígyók módosult nyállal és kígyóméreggel rendelkeznek, mely a kígyó speciális fogain, például üreges méregfogakon keresztül jut be az áldozatba. A nem mérges kígyók szorítással vagy erős állkapcsukkal ölik meg áldozataikat. A mérges kígyók nem alkotnak egy rendszertani csoportot. A kutatások szerint a hüllők többsége mérges volt eredetileg, de az evolúció során egyes fajok elvesztették ezt a tulajdonságukat, vagy olyan mértékben csökkent a méreg hatóanyaga, hogy kisebb préda elejtésére még alkalmas, emberre azonban ártalmatlan.



Az LD50-érték



A méreg hatékonyságát az LD50-érték mutatja meg. Az LD50-érték nem teljesen egyértelmű mutató, azt mutatja meg, hogy mekkora méreg mennyiség okozza a kísérleti állatok - ezek többnyire kis rágcsálók - 50%-ának pusztulását 24 órán belül. A mennyiségét mg/kg mértékegységben adják meg. Gondot okoz, hogy a teszt számos variációs tényezőtől függ, például az adat korától és megbízhatóságától, a vizsgált fajok számától, a vizsgálati módszertől és a használt toxikussági skálától. A másik probléma az, hogy a kísérleti állatok és az emberek fiziológiája eltérő. A legtöbb kísérlet egerekkel történik, azonban az egerek és az emberek fiziológiai különbségei miatt a teszteredmények nem feltétlenül pontosak az emberi reakció tekintetében. Sok mérges kígyó specializálódott egerekre, így a mérgük is alkalmazkodhatott kifejezetten egérelejtésre. Bár az emlősök fiziológiája hasonló, az ilyen tesztek nem feltétlenül relevánsak az emberekre nézve.



A legveszélyesebbek



Előfordul, hogy a kígyók méregkoncentrátuma alapján állapítják meg, hogy mennyire veszélyes az emberekre, azonban ennél jóval több tényező játszik közre, például a kígyó elterjedtsége és a faj viselkedése. A kispikkelyű tajpán például az LD50 teszt alapján a legmérgesebbnek tartott kígyó, a négy legveszélyesebbnek tartott indiai kígyó (a pápaszemes kobra, a közönséges krait, a Russel-vipera és az efa) kapcsán jóval több kígyómarási esetet jegyeznek fel, mivel lakott területen jóval elterjedtebbek. A halálozási arány is mutatója lehet a kígyó veszélyességének. A fekete mamba és a tajpán marása azonnali segítségnyújtás hiányában csaknem 100%-os halálozási arányt jelent. A marás és a halál beállta között eltelt idő is jelezheti, mennyire veszélyes egy faj az emberre nézve. A mambák, a királykobra és a partmenti tajpán marása például gyors halálhoz vezethet, ha nem kezelik azonnal.



A kispikkelyű tajpán mérge



Az Ausztráliában élő kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus) mérgének erőssége 0,03 mg/kg LD50 (egereken mérve). Átlagos méregmennyisége 44 mg, és 110 mg volt a legnagyobb feljegyzett mennyiség. Mérge 200-400-szor erősebb a legtöbb csörgőkígyó fajénál, valamint 50-szer erősebb a kobrák mérgénél. A kispikkelyű tajpán mérge neurotoxikus (idegrendszert támadja), átlagosan 45 perc alatt képes egy felnőtt ember halálát okozni. Marását ellenméreggel lehet semlegesíteni, amióta tajpán antiszérum létezik, azóta nem volt feljegyzett haláleset. Bár 2009-ig az egyértelműen beazonosított kispikkelyű tajpán-marások abból adódtak, hogy herpetológusok óvatlanul vették kézbe a kígyót, sok marás esetet jegyeztek fel, amelyek vélhetően e fajtól származnak. Noha erős a mérge, e kígyófaj rendkívül félénk, rejtőzködő életmódot folytat, többnyire menekül ha veszélyt észlel, és csak akkor támad, ha fenyegetve érzi magát.



Forrás: www.kingsnake.com, unco.edu, en.wikipedia.org, Zug, George R: Snakes in Question: The Smithsonian Answer Book


Képméret
986*692
Fájlméret
723 Kbájt
Címkék
Állatok világa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás