Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Borostyánkövek - A múlt pillanatainak díszes őrzői

Borostyan Stanislaw Pokrowski.jpg Borostyán növénynemzetségBélyegképekBorostyánkövek a Baltikumból


Borostyánkövek - A múlt pillanatainak díszes őrzői



Kép: Borostyánkövek egy múzeumban, Fotó: Stanislaw Pokrowski



A borostyán már az őskorban is kedvelt anyag volt. Számos nyakék, apró szobor és dísztárgy került elő. Valószínűleg fizettek is vele. Az ókori Egyiptomban, Hellászban és Rómában is széles körben felhasználták. Görög filozófusok már ekkor feltételezték, hogy a borostyánkő fosszilizálódott gyanta, ez azonban csak az újkorban bizonyosodott be. A középkorban a vele való kereskedelem elsorvadt, az abszolutizmus korában viszont az arisztokrácia a fényűzés egyik szimbólumának tekintette. Halászata ekkor indult meg, a 19. században már a földben is kutattak borostyánkő után. Egyik monumentális műkincs a borostyánkőszoba volt, ami a második világháború alatt eltűnt. Napjainkban felhasználása kisebb méreteket ölt.  Több módszerrel munkálják meg: savval maratják, vésik, esztergálják, főzve hajlítják, lenolajjal ragasztják. Zárványként víz, terpentinolaj apró hólyagocskákban és pirit kristály is előfordul. Repceolajban kifőzve a gáznemű és folyékony zárványok eltávolíthatóak. Mesterséges úton 1881-ben készítettek borostyánt törmelékből összeolvasztva és meleg sajtolással, amit csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett megkülönböztetni a valóditól. Ma a különböző műgyantákból és üvegekből könnyen előállítható. Sóoldatban való úsztatással megkülönböztethető, mert készíthető olyan sűrűségű oldat, melyben a valódi borostyán a felszínen lebeg vagy úszik, míg a nagyobb sűrűségű mesterséges darabok elsüllyednek.



Nem önálló ásvány



A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta. Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves ásvány elegye. A kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik.



Legismertebb változatok



Gedanit: Gdańsk vidékén a keleti-tengeri borostyánokkal együtt található, különleges borostyánváltozat, amely nagyon szívós, borsárga, átlátszatlan fajta és golyókká alakítva nyakláncnak dolgozzák fel. Oroszországban Szibéria területén több helyen vannak jelentős előfordulások. Nagyobb előfordulások vannak Lettországban, Litvániában, Ukrajnában és Spanyolországban. Balti borostyán vagy szukcinit: A legismertebb és az egyik leggyakoribb változat, főleg a Baltikumból származik. Európai legjelentősebb előfordulása Lengyelországban a Balti-tenger partvidékén, mintegy 300 km² területen van. Itt találták 1803-ban az eddigi legnagyobb példányt, ami 7,5 kg súlyú és a berlini múzeum gyűjteményében van. Dominikai borostyán: A balti borostyánkő mellett ez a legjelentősebb, mind mennyiségét, mind minőségét, és leginkább változatos színvilágát tekintve. A Dominikai Köztársaságban található miocénkori rétegekből ismert. Rumenit: Lényegesen kevesebb borostyánkősavat és oxigént tartalmaz ezért sokkal keményebb, mint a baltikumi változat. Színe barnássárga barna vagy tűzpiros de találtak vörös és fekete példányokat is. A Keleti-Kárpátokból, a Bodza (Buzău) völgyében a felső oligocéni homokkő és márga rétegek között lencsékből írták le.



Állatfajok gyűjteménye



A borostyánkő kis fajsúlya miatt fennmarad a víz színén, a középkori halászok így gyűjtötték legkönnyebben. Hőre lágyul és formázható, könnyen meggyullad, fenyő és tömjén illatot ad, kormozva elég. Dörzsölésre statikus áramot vesz fel, s mivel a görögök elektronnak nevezték a borostyánkövet, innen ered az elektromosság szó. Híres arról a tulajdonságáról, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. Ilyen állatzárványból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, növényzárványokból pedig következtetni tudnak a földtörténeti korok flórájára.



borostyan AlejandroLinaresGarcia.JPG



Kép: A borostyánkő kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, Fotó: Alejandro Linares Garcia



Forrás: Günter Ludwig: A borostyánkő története, Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek, Bogár László: Ásványhatározó, Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök


Képméret
1042*714
Fájlméret
398 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás