Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Nori, kalciumban gazdag algalapok

Nori Alice Wiegand.jpg Női napok – Az időjárás ezt is befolyásoljaBélyegképekNória - A vízemelő kerék története


Nori, kalciumban gazdag algalapok



Nori a japán neve a különböző ehető tengeri füveknek ill. vörös algáknak (Porphyra) többek között P. yezoensis és P. tenera. A nori elnevezést gyakran használják az élelmiszeripari termékekre, melyeket ezekből a tengeri „zöldségekből” állítanak elő. A kész termék előállítása emlékeztet a papírkészítésre. Japán, Korea és Kína a legnagyobb termelők, mintegy 2 milliárd dolláros éves termelési értékkel. A nori szó korábban sokkal általánosabb jelentéssel bírt és mindenféle tengeri füvet ezzel az elnevezéssel illettek, többek között a hijikit is. Az első leírás a 8. századból származik. A Taiho Törvények 701-ben már említik, mint adólerovási terményt. 987-ben már mint általánosan elterjedt élelmiszert említik. Eredetileg pép volt, jelenlegi formáját az Edo időszakban kapta a Washi (japán papír) technológiájának alkalmazásával. A "nori" kifejezés a szusi nemzetközi elterjedésével vált ismertté világszerte. A tengeren, hálókon növesztett növényt 45 nap után lehet először vágni, majd nagyjából 10 naponta újra. A gyártás modern, automata gépsorokon folyik, amelyek precízen másolják a kézi gyártás minden mozdulatát, ugyanakkor termelékenységük sokszorosa annak. Japánban 600 km2-en termelnek norit. A végtermék egy megközelítőleg 18x20cm-es, 3 grammos, papír vékonyságú, sötét, fekete-zöld lap. A "shin" nori a japán Kjúsú szigetéhez tartozó Ariake öbölben, az év első vágásából készült nori, amelyet a világ legjobb minőségének tekintenek. A norit elsősorban a szusi és az onigiri betekeréséhez használják, de gyakran ízesítik vele a leveseket is. Kiváló kalcium és vas forrás.



Fotó: Alice Wiegand, Forrás: sushi.pro


Képméret
970*684
Fájlméret
422 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás