Nattó, egy japán finomság baktériumokkal
A nattó a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja. Japánban létezik nattó napja is, amelynek dátumát július 10-ére tették, mert a japán hetes (nana) és tízes (tó) szavak összeadása pont a “nattó” szót adja ki.
Története
Japánban a földműveléses gazdálkodás a kontinens hatására jelent meg a Dzsómon-kor végén. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami nehézkessé tehette a szójabab megfőzését. Az előfeltevések szerint nagy az esélye annak, hogy a jajoi-kori emberek aprított szójababot tettek bele a vízbe, hogy rövidebb legyen a főzés ideje. Az akkori gödörházak páratartalma és hőmérséklete kedvező környezetet teremtett a baktériumok elszaporodásához, így könnyen elképzelhető, hogy főtt szójabab került rá a szalmaszőnyegre, ami egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.
Gyógyhatásai
Az E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokban gazdag nattó tartalmaz fehérjét, növényi rostokat, kalciumot, nátriumot, káliumot és viszonylag magas a vastartalma. A hagyományosan ismert jótékony hatásai mellett az utóbbi időkben újabb tulajdonságokra derült fény, miszerint a nattó egy nattokináznak nevezett enzimet tartalmaz, ami enyhíti a trombózisos panaszokat, antimikrobiálisan hat, vagyis a különböző betegségeket előidéző egyéb kórokozók ellen is hatásos lehet. További jótékony hatásaiért még most is folyik a kutatás, és ma is számos rejtély övezi az ételt.
Fotó: Kinchan1, Forrás: natto.or.jp
- Képméret
- 800*533
- Fájlméret
- 68 Kbájt
- Címkék
- Gasztronómia
- Albumok
- Átlagos pontszám
- 4.39 (1 értékelé)
- Értékelje a képet
0 hozzászólás