Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Kalmárok, változatos fejlábúak

Közönséges kalmár (Loligo vulgaris) Hans Hillewaert.jpg Kálák gondozásaBélyegképekKamut, egy ősi búzafaj Egyiptomból


Kalmárok, változatos fejlábúak



Kép: Közönséges kalmár (Loligo vulgaris), Fotó: Hans Hillewaert



A kalmárok (Teuthida) a fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoznak. Őseik, az őskalmárok még páncélos állatok voltak. Átlag testméretük 40 és 100 centiméter között volt. Legnagyobb ellenségeik a Plesiosaurusok és az őscápák voltak. Sok kalmár veszélyeztetett, mivel tömegével halásszák a Mexikó és az USA partjainál. Húsuk finom és fehérjedús. Az indiai őslakosok egyik kedvenc eledele a kicsi, még alig megszületett kalmár. Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él. Akadnak köztük óriásiak és egészen aprók is. Két legnagyobb fajuk, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) 14, az óriáskalmár (Architeuthis dux) 13 méter hosszúra is megnőhet, a legkisebb pedig alig éri el a 2 centimétert. Nyolc egyforma hosszú karjuk, és két nagyobb visszahúzható végtagjuk van. Fejükhöz képest nagy a szemük, és kitűnő a látásuk. A mai kalmárok természetes ellenségei a barrakudák és a cápák. Legfőbb ellenségük mégis az ember. Az immunrendszerük nagyon erős. Vadászat során nem csak a fényük, hanem a gyorsaságuk is hasznukra válik. A kalmárok is tintafelhőt bocsátanak ki, ha megtámadják őket, majd gyorsan elúsznak. A kalmárokat régen „kalamájóknak” nevezték.



Utódok milliói



Fő táplálékai a kisebb halak, csigák és kagylók. Sok fajuk csoportosan vándorol, de vannak magányosan vándorlók is. A legjobban ismert kalmárfajok közül a legelterjedtebb a közönséges kalmár, a legritkább az atlanti hosszúszárnyú kalmár. Az anyakalmárok mindig a mély vizekben hozzák világra utódaikat. Az utódok egy burokból jönnek a világra, amely az ellés után leválik a kifejlett példányról. Ez csak a nőstény egyedekben található meg. Ebben a burokban fejlődnek ki a kis kalmárok, amely a szüléskor szó szerint kifordul az anyából. Egy példány akár 2 000 000 utódot is a világra hozhat. A kicsik már maguktól táplálkoznak.



Kalmárok mozgásban



A kalmárok nagyon különböző módon mozognak, ha lassan vagy gyorsan kell úszniuk. Amikor vadásznak, vagy menekülnek és gyorsan kell mozogniuk, akkor lökhajtással viszik magukat előre. Az állatok vizet szívnak a köpenyüregükbe, amely körülveszi a testüket, majd a tölcséren keresztül nagy nyomású vízsugarat fecskendeznek ki, amely az ellenkező irányba tolja őket. Amikor lassan haladnak, akkor úszóik nyugodt, hullámzó mozgásával hajtják magukat előre. Úszók segítségével előre és hátra is haladhatnak. Ha az állat magasabb vízrétegekbe akar emelkedni, mindig rézsútosan tartott testtel, rendszerint teste hátulsó részével előre emelkedik fel s csak ritkán fejjel előre. Alábukás alkalmával mindig a fej irányában mozog. A test hossztengelye nyugodt úszás avagy lebegés közben mindig vízszintesen fekszik. Ellenségei elől a tölcsérből kilökött vízoszlop lökőerejének a felhasználásával menekül, teste hátulsó részével előre, úszóit a hasoldalára csapva. Ezek a menekülő mozdulatok esetleg olyan hevesek lehetnek, hogy az állat kirepül a vízből és fellendülhet valami arra járó hajó fedélzetére. Meneküléskor a tölcséren kilövellt vízbe festékanyagot is enged, ami az ellenség látását megzavarja.



Forrás: Brehm: Az állatok világa, tonmo.com


Képméret
780*534
Fájlméret
196 Kbájt
Címkék
Állatok világa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás