Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Élet a fában - A xilofág élőlények világa

nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Orchi.jpg Mamut-barlang - A világ legnagyobb barlangrendszereBélyegképekLénai oszlopok


Élet a fában - A xilofág élőlények világa



Kép: Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), Fotó: Orchi



Xilofágnak nevezzük a fásszárú növények fatestéből, azaz a xilémből táplálkozó élőlényeket, függetlenül attól, hogy a tápnövény már elpusztult, vagy még élő. Ezek az élőlények legtöbbször a fák és cserjék törzsében, tuskójában, ágaiban vagy kérge alatt élnek és táplálkoznak. A xilofág fajok egy része csak elpusztult cserjékben, fákban, vagy az élő növény elpusztult részeiben él, azok részeit fogyasztja, ezeket szaproxilofágnak hívjuk. Számos, egymástól rendszertanilag távol álló rendbe tartoznak, például: gombák, bogarak, lepkék, hártyásszárnyúak, kétszárnyúak.



Rovarok



A fásszárú növények faszövetét (xilemet), valamint a kéreg- és háncs részt (floem) fogyasztják. Ezek a rovarok speciális szájszervvel, rágókkal rendelkeznek, amivel képesek a kemény fás szövet fogyasztására. Ezen rovarok egy része egész életükben csak fás részeket esznek, a fákban élnek, mint például a szúbogarak, más részük csak lárva állapotban táplálkoznak a fákból, imágóként virágport és fanedveket fogyasztanak, például a cincérfélék. Morfológiai és életmódbeli sokszínűségük mellett, méretbeli különbségeik is jelentősek. Akadnak közöttük alig néhány milliméteres apróságok, például a szúbogarak és az akár 8 centiméteres nagyságot is elérő nagy szarvasbogarak.



Gombák



A xilofág gombák elsősorban a sérült és legyengült fákat támadják meg. Gyengültségi parazitának is nevezik őket. A legelterjedtebb xilofág, faanyagot bontó (farontó) gombák a taplógombák családjába tartoznak. A gombák az élő fákon, különböző sebekben, rovarrágás, fagyrepedés, letört ágak telepednek meg és fertőzik meg a fákat. A fertőzés helyén a fa elszíneződik, foltos lesz, erősen repedezik, korhadni kezd, a fában védekezésképpen álgesztesedés indul meg. Kivágás után a fa könnyen vetemedő, nehezen megmunkálható lesz. A fakorhadás lehet barna korhadás, aminél a gombák a cellulózt bontják, de a lignint nem károsítják, valamint fehér korhadás, amikor a gombák a fák ligninjét bontják, a cellulózállományt viszont érintetlenül hagyják. A különböző tömlősgombák a nedves környezetben lévő fákon lágyrothadást okoznak.



Xilofág élőlények haszna



A xilofág rovarok az erdei ökoszisztémákban jelentős szerepet töltenek be. Nélkülük az erdők tápanyagkörforgalma jelentős mértékben lelassulna, a fás növényekben felhalmozott szerves anyag csak igen lassan jutna vissza a talajba. A kemény faanyag bontásának megkezdését más élőlények nem lennének képesek elvégezni. Például a szú- és cincérfélék az elpusztult fákban járatokat rágnak, a xilimet felőrlik, így már a szaprofita gombák is képesek bejutni, folytatva tovább a bontási folyamatot. Ezek az élőlények a lebontási folyamat szinte mindegyik szakaszában részt vesznek, például egyes virágbogarak lárvái a már félig lebontott korhadékban, fakomposztban fejlődnek, táplálkoznak. Ez a további aprítás már a talajba keveredést segíti elő, ahol már a talajrétegben lakó apró ízeltlábúak, például atkák, ugróvillások is képesek a további bontás folytatására. A különböző fejlődési stádiumú xilofág rovarok igen sokféle állat tápláléka. Ezen állatok egy jelentős része kizárólag xilofág rovarokat eszik. A levegőben lévő, alkonyatkor kirepülő bogarakat főleg a denevérek és a baglyok zsákmányolják. A földön lévő korhadó törzsekben lévő lárvákat, bogarakat vaddisznó, borz, róka, barna medve, nyest, nyuszt, sün, vakond, cickány, erdei egér fogyasztja. A fásszárú növények belsejében lévők sincsenek biztonságban, azokat a harkályfélék szedegetik ki, melyek még az egészen mélyen lévő lárvákat is képesek kivenni, amivel jelentős károkat is okoznak, mivel néha az egészen vastag fatörzseket is szétbontják, a könnyen emészthető, energiadús táplálék után kutatva. De nemcsak a nagytestű lárvákat, hanem az apró szúkat is eszik, ezekből naponta akár 100 darabot is elfogyaszthatnak.



Xilofág élőlények károkozása



Az élő fában lakó és táplálkozó rovarok a folyamatos járat rágás és fa fogyasztás hatására jelentős mennyiségű faszövetet pusztítanak el. Ez ellen a fenyőfák gyantatermeléssel védekeznek. Ha ez mégsem sikerül, vagy olyan fajtájú a fa, hogy nem tud gyantát kiválasztani, a növényben megszűnik a nedvkeringés és a tápanyagforgalom, majd ezeken a rágott részeken a növény elhal. A rovarok folyamatosan veszik birtokba a fát, csak akkor hatolnak beljebb, ha már nincs folyamatos folyadékkeringés a szövetben. Kedvező feltételek mellett tömegesen elszaporodhatnak, melynek hatására oly mértékű fapusztulást is előidézhetnek, ami akár egy egész erdő létét is veszélyeztetheti. Általánosságban azonban elmondható, hogy az élő növényre a xilofág rovarok, mivel leggyakrabban csak a tápnövény kis részeit fogyasztják számottevő élettani hatást nem gyakorolnak. Tömeges károkozása igen ritkán következik be egészséges, természetes erdőkben. Tömeges fapusztulás általában a nagy kiterjedésű, nem optimális helyre telepített, azonos korú és fajtájú állományokban következik be. Ennek a környezetszennyezés és az aszályos idő is kedvezhet. Magyarország tölgyeseiben és bükköseiben csak néhány xilofág faj van, melyek időnként és helyenként jelentősebb károkat okoznak. A tölgyesekben elsősorban a kétpettyes díszbogár, a bükkösökben pedig a zöld karcsúdíszbogár. Mindkét faj kártétele az időjárási anomáliákhoz, korábbi károkhoz, például lombrágás és a nem megfelelő erdőszerkezet, például záródáshiány köthető. Ezekben az erdőkben a frissen elpusztult fák eltávolítása még a lárvák kikelése előtt javasolt. A xilofág fajok kölcsönös együttélésére is van példa, ilyenkor még jelentősebb károkat tudnak okozni. Ezek a kapcsolatok mindkét fél számára előnyösek. Erre példa a szilfavészt okozó Ceratocystis ulmi nevű tömlősgomba, melyek terjedését a szil szíjácsszúk segítik. A szúk járatokat fúrnak a fákba, amin keresztül már a gombák is be tudnak hatolni, azt bontani kezdik, a korhadó fa viszont a szúlárvák táplálkozásához szükséges. Ugyanilyen jellegű kapcsolat van egyes fadarazsak és gombák, valamint Monochamus cincérfajok és fonálférgek között.



Forrás: Xilofág rovarok. Dr. Csóka György-Kovács Tibor, agraroldal.hu, forestpests.org, wikipedia.hu, karpatierdeink.hu,  terra.hu, hkve.hu


Képméret
1280*896
Fájlméret
866 Kbájt
Átlagos pontszám
2.91 (5 értékelés)
Értékelje a képet

0 hozzászólás