Ixodes ricinus Richard Bartz.jpg KószalégyfélékBélyegképekMadárpókok


Kullancsok ideje



Kép: Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vérszívás után, Fotó:  Richard Bartz



A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát. Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stadiumok következnek, a nimfáknak 8 lábuk van, és nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagy más néven imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.



A Kárpát-medencében



A Kárpát-medencében leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és más fertőzéseket is terjeszthet az emberre. Közép-Európában a Dermacentor reticulatus különösen a tularémia kórokozója és a kutyababéziózis terjesztése miatt jelentős. A partifecske-kolóniákban tömeges faj az Ixodes lividus, mely leegyszerűsödött és felgyorsult életciklusával a partifecske fiókáinak kizsákmányolására specializálódott. A Felső-Tisza-vidéken világhírű kutatások folynak a fecske-kullancs kapcsolat tanulmányozása terén. Mintegy két tucat kullancsfaj is él a Kárpát-medencében.



Tavasszal intenzívebbek



A kullancsok rossz hírüket a csípésük által okozott betegségeknek köszönhetik. Kihangsúlyozandó, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe. A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. A téli hideget és a kánikulai meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak. A fűben, vagy bokrok lombjain várnak zsákmányukra. Az emberre, vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres. Mivel a vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttat a sebbe, csípése teljesen fájdalommentes, ezért nehezen észlelhető. Távozása után viszont a seb bedagadhat, begyulladhat, többnyire fájdalmassá válik és enyhén nedvedzik.



Esély a fertőzésre



Az emberek sokszor még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. Az egy napon belül megtalált és eltávolított kullancs még szinte bizonyosan nem tudott fertőzést okozni, de csak akkor ha az eltávolítása szakszerű volt, testét nem nyomták meg az eltávolítás alatt. A három nap vérszívás után viszont a fertőzés esélye nagyon nagy. A több tucat kullancsfajból csak néhány hordoz kórokozókat, de közel sem minden egyed. Fentiek alapján kullancs találása esetén sem kell azonnal betegségre gondolni, de az esetleges tünetek megjelenésére fokozottan kell figyelni, szükség esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. Ez megfordítva is igaz, sok esetben a kullancs által okozott betegség úgy alakul ki, hogy az azt megelőző csípés nem is derült ki. A betegség esélyét az eltávolított kullancs fajának azonosítása segíti. Az emberi betegségeket a vöröses-feketés Ixodes ricinus, a babéziózist a fehéres-szürkés, pöttyös-csíkos, márványmintás Dermacentor reticulatus okozza. A kisebb méretű kullancs egy nagyító segítségével hozzávetőlegesen azonosítható, a megszívódott nehezebben, ezeknél a színt és a mintázatot a fejnél kell keresni.



A legfontosabb, kullancsok által terjesztett betegségek



Vírusos kullancs encephalitis: Magas lázzal, tarkómerevséggel, zavart állapottal jár. Azonnali kórházi kezelés szükséges. A betegség ellen megelőzésként védőoltás-sorozat lehetséges. A csípés után is beadható oltást csekély hatása miatt kivonták a forgalomból. Lyme-kór: A kórokozót a vöröses-feketés Ixodes ricinus hordozza. A csípés helyén kialakuló jellegzetes gyűrű alakú kiütéssel, később általános leromlással, ízületi fájdalmakkal, szívkárosodással járó betegség. Védőoltás nincs, a gyógykezelést a krónikussá válás megelőzésére minél előbb el kell kezdeni, ez hosszas antibiotikumkezelésből áll. Az emberek mellett az állatokat is veszélyezteti. Kutyáknál sántikálással, hullámzó lázzal, leromlással jár. Vérből kimutatható, de a tesztek megbízhatósága kérdéses. Babéziózis: Az USA területén az embereket is veszélyezteti (Nantucket-szigeti láz), nálunk egyelőre kizárólag a kutyákat veszélyeztető formája terjedt el. A csípés után egy héten belül a kutya hirtelen súlyosan belázasodik. Elesett, kedvetlen lesz, idegrendszeri problémák jelentkeznek. Rövid időn belül a vizelete megsötétedik, akár szinte a feketekávéhoz lesz hasonló. Késlekedés nélküli, azonnali orvosi kezelés mellett jó eséllyel gyógyítható, nélküle néhány napon belül halálos. Tularémia, más néven nyúlpestis: A behatolás helyén igen fájdalmas bőrfekély képződés, nyirokcsomó megnagyobbodás, tüdőgyulladás és más tünetek alakulhatnak ki. Erősen fertőző, bejelentésköteles, antibiotikummal jól gyógyítható, de kezelés nélkül akár végzetes is lehet. A betegségen való átesés többnyire védettséget ad a későbbiekre.



Hogyan védekezzünk a kullancsok ellen?



Kiránduláson hosszú nadrág, a nadrágra tűrt hosszabb szárú zokni, a magas fű és a csalitosok kerülése célszerű. Heverészés közben könnyebben talál ránk a kullancs, mint folyamatos menet alatt. A rovarirtó, riasztó szerek hatása csak rövid ideig tart és kétes. Gyanús helyen kirándulás után a test részletes átvizsgálása szükséges. Kutyák számára kullancsellenes samponok, csöpögtethető oldatok, speciális nyakörvek vásárolhatók. A kertben tartózkodó, kiránduló, lyukat ásó kutyát rendszeresen, lehetőleg naponta át kell vizsgálni.



A kullancsok eltávolítása



A kullancsot a lehető leggyorsabban el kell távolítani mind az emberből, mind az állatból. A művelet egyszerűsége miatt ehhez nem szükséges orvoshoz menni. Speciálisan kialakított eltávolító csipesz és kanál gyógyszertárakban beszerezhető, de egy szemöldökcsipesz is megfelelő lehet. Nagy méretű, megszívódott kullancs három ujjal körülfogva is eltávolítható. A kullancsot a bőrhöz a lehető legközelebb kell megfogni, majd óvatos, de határozott mozdulattal ki kell húzni. Különösen ügyelni kell, hogy a potroha ne nyomódjon meg, vagy szét, mert eközben kórokozókat öklendezhet a sebbe. Ha a feje beleszakad, nem jelent külön kockázatot, egy idő után kilökődik. A sebet és az eltávolító eszközt le kell fertőtleníteni, majd alaposan kezet kell mosni.



Forrás: Lakos A, 1992. Kullancsok és betegségek, webbeteg.hu, kullancsok.parazitak.hu, Földvári G, Farkas R 2005. Ixodid tick species attaching to dogs in Hungary. Veterinary Parasitology, wikipedia.hu, Babos S 1965. Kullancsok – Ixodida



Link:



A babéziózis



Közönséges kullancs (Ixodes ricinus)



 


Képméret
1280*873
Fájlméret
138 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás