Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Csáprágós ízeltlábúak

Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) 2 Avereanu.jpg FarkaspókokBélyegképekStevia, az édes gyógynövény


Csáprágós ízeltlábúak



Kép: Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), Fotó: Avereanu



A csáprágós ízeltlábúak (Chelicerata) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda) egyik altörzse. Külső vázuk nem tartalmaz meszet. Közös sajátosságuk, hogy a többi ízeltlábú csoporttól eltérően nem csápjuk, hanem csáprágójuk (chelicera) van. A csáprágó semmiféleképpen sem a csáppal homológ szerv, még beidegzése sem azonos. A csápok mindig az agydúcból kapják az ideget, a csáprágók pedig a garat alatti dúctól.



A csáprágósok teste



A csáprágósok teste alapvetően két részre tagolódik: előtest (proszóma): ez tulajdonképpen a fej és a tor összeolvadásából jött létre, éppen ezért gyakran nevezik fejtornak (cephalothorax) is. A fejtoron találhatók a csáprágók, az esetleges tapogatólábak (pedipalpus, a csáprágó utáni lábpár, ami ugyancsak lehet karmos vagy ollós), a járólábak (a rákszabásúaknál: állkapcsi lábak) és a látószervek. A fejtor belsejében jelentős belső váz (endosternum) alakult ki; ezen tapad meg a harántcsíkolt vázizomzat. Itt találjuk még a legfőbb idegközpontot (agy- vagy garat feletti dúc) és a bélcső kezdeti, előbél szakaszát. Utótest (metaszóma): ez tulajdonképpen a potroh. Ennek belsejében találjuk a zsigereket (a bélcső közép- és utóbél szakaszát, a légzőszerveket, a kiválasztó szerveket, a szívet) és a szaporító szerveket (hím, illetve női a ivarmirigyeket és ivarjáratokat). A legtöbb csáprágós ízeltlábú utótestén nem nő végtag.



Rákszabásúak, pókszabásúak, csupalábállatok



Ma csak 3 osztályuk él: Rákszabásúak osztálya (Merostomata): ősi, sőt talán a ma élő legősibb ízeltlábú állatok. Testüket kemény páncél fedi. Járólábaik száma 5 pár. Csáprágójuk ollós. A potroh hosszú, hegyes, szuronyszerű faroktövisben (telson) végződik. Nagyságuk elérheti a 60 cm-t. Tengeri szervezetek – kopoltyúkkal lélegzenek –, az Atlanti-óceán nyugati partvidékén élnek. Pókszabásúak osztálya (Arachnoidea): Főképp szárazföldi állatok, így nem kopoltyúkkal, hanem tracheákkal vagy tracheatüdőkkel lélegeznek. Némelyek másodlagosan alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, de kopoltyúi ezeknek sem fejlődtek ki. A fejtor–potroh tagolódás általában megvan, de egyes esetekben már ezek határai is eltűnnek (pl. az atkák alosztályában). Méretük 30 cm-ig terjed – lábfesztávolsággal. Fajszámuk és jelentőségük a legnagyobb az altörzsben. Csupalábállatok osztálya (Pantopoda): Potrohuk csökevényes, testük kicsiny, keskeny, a lábaik a testhez képest nagyon hosszúak, ahová még egyes szerveik (pl. ivarmirigyek) is benyomulnak. Kivétel nélkül tengerlakó állatok, amelyek telepes élőlények testnedveit szívogatják.



Forrás: Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Fazekas György–Szerényi Gábor: Biológia I. – Molekulák, élőlények, életműködések, Urania Állatvilág I. – Alsóbbrendű állatok, Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor


Képméret
1132*792
Fájlméret
728 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás