Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Gubacsvilág

img00011.jpg Gubacsok a pusztai tölgyesekbenBélyegképekGunung Mulu Nemzeti Park - A denevérek birodalma


Gubacsvilág



Kép: Leggyakrabban tölgyféléken találkozhatunk gubacsokkal, Fotó: Brindzák Attila



A gubacs egy növényen kialakult (változatos formavilágú) szövetképződmény, melynek belsejében valamilyen ízeltlábú: gubacsdarázs, -légy, -szúnyog, -atka lárvája lakik. Leggyakrabban tölgyféléken találkozhatunk velük, nem véletlenül: csak a tölgyekhez 200 gubacsképző faj kötődik. A gubacsok mindig az adott rovar- ill. atkafajra jellemző formájúak, leggyakrabban gubacsdarazsak munkája nyomán jönnek létre. Hihetetlen méret- és formabeli változatosság jellemzi őket, leveleken, rügyön, termés(kezdemény)en egyaránt előfordulhatnak. A legmutatósabb, legnagyobb gubacs a nagy magyar gubacsdarázs munkálkodása nyomán jön létre, 4 cm-es méretével ez a legnagyobb ilyen képződmény Európában. Az úttörők, kisdobosok és cserkészek nyakkendőjét régen ez a gubacs díszítette.



Gubacsdarazsak



A gubacsdarazsak igen apró lények: néhány mm-es méretükkel az ember számára szinte észrevehetetlenek, de nem úgy a bölcső(de)ként hátrahagyott gubacsaik. Ezeket nem ők maguk készítik, hanem „kiprovokálják” a növényből: petéiket a növény valamely szövetébe juttatva egyfajta sejtburjánzást idéznek elő, a növény ugyanis úgy próbál védekezni a kéretlen betolakodó ellen, hogy gyors szövetképzés révén igyekszik elválasztani az érintett területet az egészséges, fertőzésmentes részektől. Az így létrejött kemény burokban már nyugodtan fejlődhet a gubacsdarázs lárvája – a növény is, a gubacsdarázs is jól járt. A gubacs tehát egyszerre lakóhely és táplálékforrás, és kiváló védelmet jelent szinte mindenféle veszedelem ellen. A tölgyeken fejlődő gubacsok többségében egyetlen lakó és egyetlen kamra található – szemben például a rózsákon gyakran látható rózsagubacsokkal, melyek többkamrás kialakításukkal igazi lakótelepként működnek. Az egyedfejlődés előrehaladásával a lárvák bebábozódnak, a kifejlett rovarok pedig újabb feladattal találják magukat szemben: ki kell rágni magukat a gubacsból. Az üres gubacs-lakásokon csak egy apró lyuk árulkodik arról, hogy lakójuk végleg elhagyta az otthonát. Azonban a képlet nem ennyire egyszerű...



A gubacsok rovarközössége



Szögezzük le: a gubacsdarazsak tulajdonképpen károsító rovarok, nagy arányú jelenlétük (gubacsképzésük) gyengíti a gazdanövényt, jelentősen befolyásolhatják főleg a fiatalabb faegyedek egészségi állapotát. Gyakori jelenség, hogy a gubacsban más „társbérlők” is előfordulnak, rendkívül gazdag rovarközösség kötődik ugyanis a gubacsokhoz. Ezek közül sok faj a gubacsdarazsak természetes ellenségének számít, ide tartoznak például a fürkészek (azaz fürkészdarazsak). A fémfürkészek hosszú tojócsövükkel a már létrejött gubacsba rakják petéiket, a kikelő lárvák pedig élősködő életmódot folytatva elpusztítják a gubacsdarázs lárváját. Az események lefolyását még számos apró fortély, cselszövés, álcázás színesíti, egyik vagy másik oldalt erősítve – tehát egy tölgyön semmi sem az, aminek látszik...!



Forrás: bnpi.hu


Képméret
720*520
Fájlméret
359 Kbájt
Címkék
Gubacs
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás