img00002.jpg A csucsorok nemzetségeBélyegképekA datolyaszilva


A dália



A dália (Dahlia) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége. Nevét Andreas Dahl svéd botanikusról kapta. Észak-Amerikában honos; Európába a spanyolok hozták át Mexikóból, és Katalóniából terjedt el szerte Európában. Gumós, lágyszárú növény. A nagyobb termetű fajták majd' két méter magasra nőnek; sokszor gyermekfej nagyságú virágaikat a felálló hajtások végén hozzák, a törpe növésű változatok virágai kisebbek, de sokszor számosabbak.



Melegkedvelő, fagyérzékeny



Melegkedvelő növény, az árnyékot nem kedveli, tehát célszerű a fáktól távol, lehetőleg délre néző oldalra ültetni. Júniusban már virágzik, és egészen a fagyok beálltáig, november elejéig díszlik. Vízigényes, ezért gyakran kell locsolni – főleg kiültetés után. A fagyoktól levelei megfeketednek, virágai lehullanak – ilyenkor gumójukat  fel kell szedni, és tavaszig vermelni kell, mert fagyérzékeny. A gumójukat ásóvillával, a szár húzása nélkül szedjük fel, majd szellős, de fagymentes helyen hagyjuk leszáradni róluk a sáros földet. A sérült gumókat távolítsuk el, a szárakat kb. 10–15 cm-esre vágjuk vissza. Télen szellős, kissé nedves, de fagymentes helyen kell tárolni. A penészedés megelőzésére a célszerű a krumplikat fahamuval megszórni. Néhány nemes dália fajta tövein nincsenek gumók, csak a gyökerük vastagodik meg. Ezeket télen ládában, homokban kell tárolni úgy, hogy a nyak alatt valamivel már kiálljanak a homokból. Ha nagyon száraz a homok, két ezrelékes rézgálic-oldattal kissé nyirkosítsuk meg; ez a rothadást is megelőzi.



Kiültetés



Május közepe után ültethetjük ki újra, két-három héttel a kiültetés előtt trágyázott földbe – ha korábban ültetjük ki, a növényt éjszakára védeni kell. Ilyenkor oszthatjuk darabokra a krumplikat úgy, hogy minden darabon maradjon szárrész – a szárrész nélküli krumplik nem hajtanak ki. A kiültetés előtt tőzegben vagy földben, meleg, védett helyen hajtatott gumók jóval korábban kezdenek virágozni, mint azok, amelyek nem kaptak előkezelést. Kimondottan tápanyagigényes: a humuszos, jó vízgazdálkodású kerti földet kedveli. Nehéz, nedves talajban kevésbé fejlődik. Két-három hetenként célszerű tápsóval locsolni. A betegségeknek ellenáll, és rovarok sem károsítják, viszont a gubacsképző fonálféreg (gyökérgubacs-fonálféreg, Meloidogine incognita) megtámadhatja gyökereit – a fonálféreggel fertőzött növények gyakorlatilag menthetetlenek. Szép virága miatt kedvelt dísznövény. Számtalan kertészeti változatát nemesítették ki, tömérdek hibridjét árusítják rendkívül változatos formájú virágokkal – a tűszirmútól a pompon formájúig, a margarétavirágútól az óriás fejűig. A leggyakrabban kapható fajta a kerti dália (Dahlia x pinnata, illetve Dahlia variabilis). Mivel hosszan virágzik, gyakran ültetik temetőkbe. Nagy inulintartalmú gumóját az aztékok rendszeresen ették.



Fotó: Brindzák Attila, Forrás: Horváth Tamás: Dália, kaktuszgyujtok.hu, wikipedia.hu


Képméret
714*490
Fájlméret
365 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás