Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

A csucsorok nemzetsége

évelő csucsor.jpg A csörögeBélyegképekA dália


A csucsorok nemzetsége



Kép: Évelő csucsor (Solanum dulcamara), Fotó: Brindzák Attila



A csucsor vagy ebszőlő (Solanum) a burgonyafélék (csucsorfélék) családjának egyik nemzetsége. Körülbelül 2000 faj tartozik bele, melyek szinte minden földrészen megtalálhatók. Gyógyászati- és toxikológiai jelentőségű növények. Az összes fajban megtalálhatók a glikoalkaloidok, melyek nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve megbetegedéshez, mérgezési tünetekhez vezethetnek.



Mérgező fajok



A Magyarországon is előforduló, mérgezést okozó fajok: a keserű csucsor (ebszőlőcsucsor, Solanum dulcamara L.), a fekete csucsor (Solanum nigrum L. emend. Mill.), a burgonya (Solanum tuberosum L., a toxikus mennyiségű alkaloidot tartalmazó krumpli keserű ízű) és a korallbokor (korallfácska, Solanum pseudocapsicum L.). Egyes fajok gyümölcseiben az érés alatt bekövetkezik ezeknek a Solanum-alkaloidoknak a metabolizálódása (átalakulás olyan formává, amely lehetővé teszi a kiürülést), s így az érett bogyók már csak alig mérgező vegyületeket tartalmaznak, így számos gyümölcsöt (paradicsom (Solanum lycopersicum L.), padlizsán (tojásgyümölcs, Solanum melongena L.) stb.) élelmiszerként tartunk számon. A Solanum nemzetség minden faja – egészen a végső felhasználóig – növényútlevél-köteles növény. A Solanum a latin solare, napszúrást okozni, elbódítani jelentésű szóból ered, ami mérgező voltára utal. A csucsor szó a botanikában a növénycsaládra már régóta – írásban már az 1700-as évek előtt – használatos műszó és régi szótárakban ezért a burgonya (Solanum tuberosum) is ezen a néven szerepel. A szó első sorban a növények gumójának vagy termésének dudoros formájára utal, a csúcs főnév -r képzős származékaként.



piritogyoker05.jpg



Kép: Évelő csucsor vagy keserű csucsor (Solanum dulcamara), Fotó: Brindzák Attila



Szolanint tartalmaz



Többnyire alacsony bokor; számos fajának bogyótermése mérgező. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, haszontalan – sőt, veszedelmesen mérges: a szívműködést bénító szolanint tartalmaz. A 2016-ban hatályos jogszabályi előírás szerint a földhasználók és a termelők kötelesek védekezni a keserű csucsor (Solanum dulcamara) ellen.



Gyomnövények



Sok fajuk gyomnövény. Ezek közül a Kárpát-medencében a fekete csucsor vagy kutyabogyó (Solanum nigrum) és a keserű vagy ebszőlőcsucsor (Solanum dulcamara) terjedt el leginkább. Utóbbit gyógynövényként tartják nyilván, de az egész növény erősen mérgező, ezért háziszerként semmiképp sem ajánlott. Hatóanyagai serkentik a vizeletképződést, a májműködést, leveleinek főzetét sebek lemosására és reuma elleni gyógyfürdőkben használják. Mocsári társulások szegélyén, nyáras-borókásokban, gyomtársulásokban gyakori félcserje.



Dísznövények



Dísznövényként termesztik a burgonyacserjét (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii) – minden része mérgező. Ez hazánkban dézsás növényként tartható, az enyhe fagyokat még elviseli, de −3 °C már károsíthatja. Szereti a napsütést, közepes vízigényű, májustól szeptemberig nyílik. Madeira szigetéről származik a klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum). Egy további dísznövényként elterjedt faja a vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon) mely Madagaszkáron és az Indiai-óceán nyugati szigetein őshonos. Ez hasonlóan a kék csucsorhoz hazánkban csak dézsás növényként fordul elő, mivel a hideget nem bírja.



Fotó: Brindzák Attila, Forrás: Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Közép-amerikai őskultúrák növényei – Amerikai növények vándorútja Európában, Arcanum Adatbázis Kft., wikipedia.hu, agraroldal.hu



 


Képméret
1419*974
Fájlméret
530 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás