Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Vörösbegy, a kertekből is ismert

vörösbegy fl.jpg A téli fülőkeBélyegképekIglu - Hangulatban a hókunyhóban


Vörösbegy, a kertekből is ismert



A vörösbegy (Erithacus rubecula) a Eurázsiában, Nyugat-Szibériától kezdve egészen Algériáig jelen van, valamint megtalálható az Azori-szigeteken és Madeirán. Vándormadárként feltűnik Izlandon. Európa délkeleti részén élőhelye eléri a Kaukázus hegyvonulatát. Az Anglia területén élő vörösbegyek jelentős része költőterületén tölti a telet és csak egy nagyon kis méretű kisebbség -főleg tojók- vándorolnak télen Spanyolországba, míg a Skandinávia és Oroszország területén élő egyedek a telet inkább Nyugat-Európában és a Brit-szigeteken töltik. Ezen vándormadarak arról ismerhetők fel, hogy tollazatuk felső részén szürkésebb tónusúak és halványabb narancsszínű mellkasukról. A vörösbegyek előnyben részesítik a fenyőerdőket Észak-Európa vidékein, míg a Brit-szigeteken élő példányok inkább kertekben, parkokban vernek tanyát.



Pöttyös fiatal egyedek



A felnőtt vörösbegyek 12,5–14 centiméteresek és 16-22 gramm súlyúak, míg szárnyfesztávolságuk 20–22 centiméter. A hímek és a tojók hasonló tollazattal rendelkeznek, narancsszínű arcuk és begyük van (a Brit-szigeteken élő E. r. melophilus alfajnak élénkebb színe van), melyet kékesszürke sáv vesz körül a nyakon és a mellkas vonalában. Tollazatuk felül barnás színezetű, vagy olíva színű amelyet fehér rész egészít ki a madarak alsó testtáján. Lábaik barna színűek. Csőrük és szemeik fekete színűek. A fiatal egyedek barna pöttyösek, melyben fehér szín is feltűnik és a narancssárga tollazat csak bizonyos idő elteltével kezd el megjelenni fokozatosan.



Trillázás



Hazánkban a domb-, és hegyvidékek madara, gyakori fészkelő a dús aljnövényzetű, bokros aljú lomb-, vegyes-, és fenyőerdőkben, de a fás kertekben is megtelepszik. Viszonylag hosszú csüdje a felborzolt avaron való lépegetésben segíti. Halk füttymotívumokkal induló erőteljes, trillázással véget érő éneke a legkorábban - már március második felében - felhangzó madárdalok közé tartozik. Békés természetű madár, de a területére tévedő betolakodókkal szemben agresszíven viselkedhet. A költési időszakon kívül többnyire magányosan él.



Éjszaka is?



A vörösbegyek nappal aktívak, éjjel pihennek, bár megfigyeltek példányokat, amelyek erős holdfénynél, vagy mesterséges megvilágítás fényénél rovarokra vadásztak. A brit és ír kertészek között jól ismert, hogy e madárfaj egyedei nem félnek annyira az embertől és a talaj megmozgatásával járó tevékenységek odavonzzák a vörösbegyeket, amelyek földigiliszták után kutatnak a frissen megbolygatott talajon. Ennek köszönhetően számos helyen úgy tartják, hogy a vörösbegy a kertészek barátja és ezért semmiképpen sem szabad bántani. Ugyanakkor Európa néhány országában a vörösbegyeket ínyencségnek tekintették és vadászták is őket. A vörösbegyek azonban az emberen kívül olyan vadon élő állatok közelében is felbukkannak, mint amilyen a vaddisznó, amely szintén feltúrja a talajt és ezáltal férgeket forgat ki a felszínre. Ősszel és télen a vörösbegyek kiegészítik táplálékukat pókokkal, rovarokkal, férgekkel, valamint bogyókat és gyümölcsöket is esznek. A madáretetőkbe kihelyezett magkeverékeket is szívesen fogyasztják ilyenkor.



Egy kis agresszió



A hím egyedek híresek arról, hogy területüket agresszíven védelmezik. Megtámadják a többi hímet, ha azok betévednek a területükre és megfigyelték, hogy más kis termetű madárfajokat is megtámad, amelyek a területére berepültek, minden komolyabb provokáció nélkül is. Számos összecsapás végződik halállal, amely egyes területeken a vörösbegyek halálozási okainak több mint 10 százalékát is kiteheti. Egy brit kutatás szerint azok a vörösbegyek, amelyek zajosabb és fényszennyezéssel jobban terhelt helyeken élnek, kevésbé agresszíven védik a területüket, mint azok, amelyek jobb adottságokkal bíró területeken élnek. A kutatók egyelőre azt vizsgálják, hogy miért nem védelmezik annyira a madarak rosszabb adottságokkal bíró területeiket.



19 évig is élhetnek



Életének első évében magas a halálozási arány, amely miatt e madárfaj átlagosan 1,1 évet él, ugyanakkor, ha szerencsésen átvészeli életének első évét, akkor hosszú életet is élhet, sőt feljegyeztek olyan egyedet is, amelyik 19 évig élt A telente jelentkező rendkívül alacsony hőmérséklet szintén hozzájárulhat az állomány megtizedelődéséhez.



Nem igényesek



A vörösbegyek számtalan helyet választhatnak leendő fészkük számára, amely valamiféle védelmet biztosít számukra, akár üregeket, odúkat is választhatnak. Általában hasadékokat, védett töltéseket választanak, vagy ezeknél szokatlanabb helyeket, mint például különböző gépeket, eszközöket, például kerti hússütőt, kerékpár kormányát, felfelé fordított partvis fejét, szögre akasztott teáskannát, öntözőkannát, virágcserepet, vagy kalapot. A fészket mohával, levelekkel, fűvel, szőrökkel vagy tollakkal bélelik. Két-három fészekaljat is felnevelnek egyetlen költési időszak során. A tojó minden egyes fészekalj esetében 5-6 tojást tojik. Írországban és Nagy-Britanniában a költési időszak márciusban kezdődik. Krémszínű, barnássárga tojásaik fehéren pettyezettek, vagy vörösesbarna foltosak, főleg a nagyobbik végük irányában Amikor a fiókák kirepülnek a fészekből, akkor még a barna különböző árnyalataiban pompázik tollazatuk és csak a fészek elhagyását követő második vagy harmadik hónapban nő ki torkuk alatt a narancsos színezetű tolluk és hasonló időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elérjék külsőleg a felnőtt példányok kinézetét. Egyévesen éri el az ivarérettségét, áprilistól júliusig költ évente kétszer. A tojó 5–7 tojást rak, melyen 13–14 napig kotlik, ekkor a hím akár háromszor is táplálja óránként. A fiatal madarak 12–15 nap múlva repülnek ki.



Fotó: Belgian John, Forrás: Csodálatos állatvilág, Az MME Monitoring Központjának adatlapja, Élet az erdőben. Az erdő állatai és növényei


Képméret
1024*683
Fájlméret
271 Kbájt
Átlagos pontszám
4.02 (3 értékelés)
Értékelje a képet

0 hozzászólás