Főoldal / Albumok / Címke Állatok világa /

Élő fényforrások

Lampyris noctiluca wiki.jpg Élet a madarak orrábanBélyegképekEzerlábúak


Élő fényforrások



Fotó: Lampyris noctiluca



A sokak által ismert szentjánosbogár a világító élőlények tán legismertebb képviselője, azonban távolról sem az egyetlen. Számos növény és állat egyedei bocsátanak ki magukból fényt. Vannak, amelyeknek a párkeresésben segít, vannak, amelyek vadásznak vele, míg mások épp a rájuk leselkedő ragadozókat igyekeznek általa elüldözni. Következzék e csodálatos lények néhány különleges csoportja.



Szentjánosbogarak



A szentjánosbogárfélék családjába több, mint 2000 faj tartozik, melyek közül Magyarországon leginkább a nagy szentjánosbogárral találkozhatunk. A rovarok potroh-lámpása a kutatók szerint az ismerkedést és a figyelemfelkeltést szolgálja, a hímek és a nőstények így jelzik egymásnak párkeresési szándékaikat. A fény hatást a luciferin és annak enzime, a luciferáz közötti kémiai reakció hozza létre, a jelenséget pedig biolumineszcenciának nevezték el.A biolumineszcencia lényege, hogy az élő organizmus bizonyos kémiai reakciónak köszönhetően fényt (fotont) bocsát ki magából.



Csillagos éj a barlangban



A világ leglátványosabb barlangjainak sorába bekerülhetne az új-zélandi Waitomo barlang is, mely sci-fi-be illő látványt nyújt az oldaláról csüngő, világító fonalaknak köszönhetően. Mindez az arachnocampa luminosa nevű szúnyogféle műve, melyet új-zélandi szentjánosbogárként is ismernek, noha semmi köze nincs az előbb említett rovarhoz, csupán világító tulajdonságaiban hasonlít rá. Az arachnocampa lárvái nedves barlangfalakon élnek, melyre a pókfonalhoz hasonló, körülbelül 30-40 centis szálakból építik fészkeiket. A fénylő szálak feladata az, hogy becsalogassák a táplálékul szolgáló kisebb rovarokat.



A tenger lámpásai



A nagyrészt Észak-Amerika nyugati partjainál élő kristálymedúza az egyik leghíresebb tengeri világító állat. Hírnevét annak köszönheti, hogy benne fedezték fel először a zöld, fluoreszkáló fehérjét (GFP). Az állat képes arra, hogy kék színű fényét (melyet kalcium ionok és az aequorin nevű fehérje reakciójával hoz létre) zöldre váltsa. A biolumineszcencia ezen folyamatának felfedezésért egyébként 2008-ban kémiai Nobel-díjat is kapott egy tudóscsapat.



A bizarr külsejű ördöghal



A képen látható haragos kinézetű "szörnyecske" nem más, mint a púpos horgászhal, az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger mélyének lakója. Nőstény egyedi egy furcsa gerincnyúlvánnyal rendelkeznek, melynek vége világít. A lámpás, amellett hogy segíti a halat a tájékozódásban, horgászbotként is funkcionál, közel csalogatja a prédát, melyek nagyrészt a többi, ám kisebb méretű ragadózóhalak közül kerülnek ki. A horgászhal esetében a fényt biolumineszcens baktériumok állítják elő.



Mesterséges biolumineszcencia



Folyamatosan zajlanak olyan kutatások, amelyek a kémiai energia közvetlenül fénnyé történő alakítására irányulnak. Bár már születtek működő termékek, azok hatásfoka még nem képes versenyre kelni a jelenleg használt technológiákkal. Ilyen, már korántsem kezdetleges megoldásnak nevezhető eszköz például a zöldalgákkal világító lámpa, és a baktériumokkal világító "villanykörte" is. Hamarosan tehát eljöhet a várva várt technológiai áttörés, így a ma használatos, elektromos áramot fogyasztó villanykörtéket és LED égőket végre elfeledhetjük. (Szöveg: Fábián Emese)


Képméret
945*607
Fájlméret
175 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás