[ Vetítés megállítása ]

Fehér disznóparéj (Amaranthus albus)

Mike -  Fehér disznóparéj ((Amaranthus albus).jpg Piros disznóparéj (Amaranthus hypochondriacus)BélyegképekJószagú cickafark (Achillea filipendulina)


Fehér disznóparéj (Amaranthus albus)



Termés: A kupakkal nyíló toktermés fedelének függeléke hosszú, keskeny szálas alakú. Lepellevelei olyan hosszúak, mint a tok. Magva fényes, fekete, lapos, kerek.



Csíranövény: A sziklevél alatti rész vöröses. A sziklevelek lándzsásak, 3-5 mm hosszúak, csúcsukon tompák, alapjuknál ék alakban keskenyednek el, szürkés sötétzöldek. Az első levél széles és rövid ovális, ép, a csúcsán kissé kicsípett, nagyon apró bibircsekkel a kicsípésben, alapjánál szintén ék alakban keskenyedik el. A levél középső ere rózsaszínűen áttetsző. A következő levelek az elsőhöz hasonlítanak, a csúcsukon nagyon rövid sertével.



Kifejlett növény: Egyéves, közepes-magas termetű, terpedten ágas, ± kopasz, sárgászöld szárú növény. Levélnagysága erősen változó. Hosszúkás vagy tojásdad alakú levelei nyélbe keskenyedők, lekerekített csúcsúak, szálkáshegyűek, ép szélűek, bodros hullámos élűek. A virágcsomók levélhónaljiak, az előlevélkék hosszú, szúrós, szálkás hegyűek.



Elterjedés: Homokos talajokon, de kötött réti agyagon is tömeges lehet, majd mindenütt előfordul, legalább szálanként, legritkább előfordulású a Középhegység területén. A talaj savanyúságát jól tűri. A többi disznóparéjhoz hasonlóan csak a felmelegedett talajban, eléggé későn csírázik, így a kalászosokban nincs jelentősége. A kapásokban érzi magát jól, erősen talajzsaroló növény. (Forrás: gyomnovenyek.hu)