formica rufa Adam Opioła.jpg A boglárka esete a hangyávalBélyegképekA háziasított selyemlepke


A hangyákról



Gyomirtót gyártó hangyák



„Néhány hangyafaj, mely gombát állít elő magának táplálékul, gyomirtót is készít, hogy megszabaduljon egy élősködőtől” — számol be a Bloomberg hírszolgálat. Az Atta colombica nevű faj egyedei nem képesek megemészteni a leveleket és növényi hulladékokat, melyeket a fészkükbe cipelnek. A rothadó növényeket kamrákban tárolják, és gombatenyészeteket hoznak létre belőlük. Ám a kifejlődött gombákat egy mikroszkopikus élősködő támadja meg, amely megtizedelheti, de teljesen el is pusztíthatja a hangyák élelmét. A gombák védelmezésére a hangyák testén egy baktérium képződik. „Amikor megjelennek az élősködők, a hangyák a testük bizonyos részeit hozzájuk dörgölik, így a gyomirtó az élősködőkre ragad” — fejti ki a hírszolgálat.



Hangyák és antibiotikumok



„A tudósok rájöttek, hogy néhány hangyafaj gombát tenyészt, hogy etesse a csemetéit. Még antibiotikumokat is felhasználnak »növényvédő szer« gyanánt a gombák megóvására” — olvasható a The Miami Herald nemzetközi kiadásában. A levélvágó hangyákról van szó, melyek ugyanúgy átültetik, metszik és gyomlálják a gombákat, akár egy földműves a növényeit. Az antibiotikumot — mely egy fertőző penészgombafélétől védelmezi a gombatenyészetet — a Streptomyces családba tartozó baktériumok egyik faja termeli, mely a levélvágó hangyák testén él. Ted Schultz, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum rovarspecialistája megjegyzi, hogy míg az embereknek folyton új antibiotikumokat kell előállítaniuk a gyógyszereknek ellenálló kórokozókkal szemben, addig a levélvágó hangyák időtlen idők óta ezt az egy antibiotikumot használják, és sikeresen. A hangyák titkának megértése „közvetlen kapcsolatban lehet az emberek fennmaradásával” — jelenti ki a szakember.



Használja a fejét



A brazil szavannákon honos Blepharidatta conops nevű hangyafaj királynőinek nagy, lapos, kerek fejük van. A National Geographic brazil kiadása szerint a hangyák ezzel a nem mindennapi „tartozékukkal” torlaszolják el annak a kamrának a bejáratát, ahol petéket, lárvákat és bábokat tartanak, és így védik meg ezeket az esetleges ragadozóktól. A királynő kamrájának a fala a dolgozók által összegyűjtött rovarok testének a részeiből készül. Miután a dolgozók kivonják a testnedveket ezekből a tetemekből, és óvatosan megsemmisítik az izmaikat, körbeépítik velük a királynőt, egy éppen akkora nyílást hagyva, amekkora a királynő feje. A dolgozók úgy juthatnak be ebbe a különleges kamrába, hogy egyfajta „jelszót” ütnek be a királynő fején.



Forgalomirányítás a hangyáknál



Hogyan találnak vissza a bolyba az élelem után kutató hangyák? Brit kutatók rájöttek, hogy néhány hangyafaj nemcsak illatjelekre hagyatkozik, hanem egy kis geometriával olyan nyomvonalakat épít magának, melyek segítségével könnyűszerrel hazatalál. Például a fáraóhangyák „a bolytól sugár alakban nyomvonalakat készítenek, melyek 50-60 fokos szögben kettéágaznak” — írja a New Scientist. Miért figyelemre méltóak ezek a villás elágazások? Amikor egy hazafelé tartó hangya egy elágazáshoz érkezik, ösztönösen azt az utat választja, amelyik kisebb szögben kanyarodik el, így mindig a hazafelé vezető úton marad. „A villásan elágazó geometriai nyomvonalak optimalizálják az úthálózat hangyaforgalmát, különösen amikor mindkét irányban közlekednek rajta hangyák, illetve minimálisra csökkentik az elvesztegetett energiát, mivel a hangyák nem mennek rossz irányba” — mondja a cikk.



A hangyák túlélési stratégiája



Mit csinálnak a hangyák, amikor esik az eső? Bár nem minden hangyafaj él a föld alatt, azok, amelyek ott fészkelnek, figyelemre méltó módszereket alkalmaznak az áradások túlélésére, fejti ki a The New York Times. Egyes fajok, melyek trópusi erdőben élnek, „már akkor riadót fújnak, ha csak egyetlen csepp [víz] kerül a fészkük bejáratába. Többször keresztülrohannak a fészken, gyakran átellenes bejáratokon szaladva ki — mondja dr. Edward O. Wilson és Bert Holldobler, akik a hangyák viselkedését kutatják. — Szagnyomokkal vezetik a többi hangyát azokhoz a bejáratokhoz, melyeket nem öntött el a víz, vagy esetenként ki a fészekből.” Kevesebb mint 30 másodperc alatt szinte az egész rajt képesek mozgósítani. Az újság arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok délnyugati részén és Dél-Amerika északi részén a tűzhangyák néhány faja „a fészek mélyéből felrohan a talajszintre, majd ott a kifejlett egyedek, a királynő, valamint annak ivadékai nagy csoportokba verődnek, és a növekvő víz színén lebegnek. Sok hangya életben marad . . . Az úszó hangyaraj idővel talál egy füves vagy bokros részt, ahol megvetheti a lábát. Amikor a víz felszárad, a túlélők visszatérhetnek a fészekbe.”



Szöveg: jw.org


Szerző
Adam Opioła
Képméret
1280*824
Fájlméret
421 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás