Főoldal / Albumok / Címke Csillag /

Cirkumpoláris csillagképek

c.jpg Az Orion-csillagképBélyegképekMerre találjuk a Sarkcsillagot?


Cirkumpoláris csillagképek



Azon a földrajzi szélességen, ahol mi élünk, a Sarkcsillag környezetében lévő csillagok mindig a látóhatár fölött vannak. Soha nem kelnek fel és soha nem nyugszanak le. Ezeket a csillagokat nevezzük cirkumpoláris csillagoknak (a kifejezés pólus körülit jelent). Ahogy közeledünk az Északi-sark felé, egyre több csillag válik ilyenné. Az Északi-sarkon álló ember már azt tapasztalja, hogy a Sarkcsillag pontosan a feje fölött (zenitben) van és minden csillag e körül látszik keringeni. Számára tehát az egész északi égbolt cirkumpoláris. Egészen más a helyzet az Egyenlítőn: itt már tulajdonképpen csak a Sarkcsillag látható az egész éjszaka folyamán, míg a többi meredeken kel és nyugszik. (A valóságban még a Sarkcsillag is a horizont alatt van, éppen az imént említett 1 fokos eltérés miatt. Igazából csak az égi pólus cirkumpoláris.)



A Nagy Medve (Ursa Major) és a Kis Medve (Ursa Minor)



A harmadik legnagyobb területű csillagkép. Csillagai közül hét igen jellegzetes csoportot alkot, ezek tűzik ki számunkra a Göncölszekeret, amelyet Nagy Göncöl néven is ismerünk. A magyar csillaghit szerint Göncöl egy jótékony táltos volt. Miközben szekerével a világot járta, meggyógyította a betegeket és beszélgetett az állatokkal. Egyszer eltörött a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek neki, de senki sem törődött vele. Azóta törött rúdú szekérrel jár. Őseink szerint Göncöl szekerére van kötve az égbolt, az húzza körbe-körbe. A Nagy Göncöl rúdjának középső csillaga mellett egy haloványabb csillagocskát lehet megfigyelni. Ez a Kisbéres vagy Kiskondás, aki a rúdon ül és a szekeret hajtja.



A Nagy Medve elnevezés a görög mitológiából ered. A monda szerint egyszer Zeusz szemet vetett a gyönyörű Kallisztóra. Héra, Zeusz asszonya féktelen haragjában medvévé változtatta Kallisztót és a fiát, akik azóta is ott bolyonganak az égbolton. A csillagkép legérdekesebb alakzata az Alcor-Mizar kettős csillagrendszer. A rúd középső csillaga ugyanis két csillagból áll, de csak távcsővel vagy rendkívül éles szemmel bonthatjuk szét őket. E csillagok mindegyike önmagában is egy-egy csillagpár, tehát összesen négy csillagról van szó. A Kis Medve csillagképet más néven Kis Göncölnek is hívják. A Sarkcsillag a rúd végét jelöli ki. A monda szerint a Kis Medve nem más, mint az imént említett Kallisztó fia. A görög mitológia szerint Kallisztó és fia büntetését azzal tetézte Héra, hogy soha nem fürödhetnek meg a tenger vizében (azaz nem süllyednek a horizont alá).



A Kassziopeja (Cassiopeia)



Az északi égbolt jellegzetes W alakú csillagképe. Pontosan a Tejút sávjában helyezkedik el. A görög mitológia szerint Kassziopeja gyönyörű királynő volt. Roppant hiúságával felbosszantotta a sellőket, akik egy tengeri szörnyet küldtek Etiópia, a királynő országa ellen. A legenda szerint lányát, Andromédát fel kellett volna áldoznia a szörnynek. Andromédát Perszeusz királyfi, a fény istene szabadította meg, majd később feleségül vette. (Szöveg: sulinet.hu)


Képméret
696*441
Fájlméret
200 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás