Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Ókori utazók

Marco Polo karavanja Abraham Cresques, Atlas catalan.jpg Három szerény hóvirágBélyegképekA dijoni mustár


Ókori utazók



A hajózás története ott kezdődött, mikor az ősember észrevette, hogy a vízen úszó fatörzs alkalmas ember szállítására is. Az ötletet tett követte, elkészítették a fából kivájt, vagy háncsból, állati bőrből összetákolt vízi járműveket. Ezek már voltak annyira stabil kialakításúak, hogy nagyobb utakra is elmerészkedtek, természetesen közel a partokhoz. Az első civilizáció, amely mesterien kimunkált hajókat készített az egyiptomi volt, kb. i.e. 3000 évvel. Ezek már evezővel és árbóccal ellátott úszóalkalmatosságok voltak. A vitorla segítségével begyűjtötték a szél erejét, így kevesebb evezőst kellett alkalmazni, több hely maradt a szállítandó árunak. Létrejött a kereskedelmi hajózás.



A főníciaiak



A főníciaiak tovább fejlesztették a technológiát, ők már hadihajókat is építettek. A Balkán-félsziget déli részén kialakult egy olyan kultúra, amely a későbbiekben meghatározta a térség arculatát, és átrendezte a hatalmi viszonyokat. A görögök ügyes hajósok voltak, eleinte beérték a kisebb szigetek birtokba vételével, ám lassan messzebbre merészkedtek. A kor legemlékezetesebb irodalmi alkotásai a Homérosz alkotta Íliász és Odüsszeia, ennek a korszaknak a szemléletes és izgalmas bemutatása. Odüsszeusz kalandjai és utazásai számunkra meseszerűek, de léteztek nem kitalált alakjai is a felfedezéseknek.



Hérodotosz



Ilyen ember volt Hérodotosz, akit a történetírás atyjának nevezünk. Hérodotosz Kr.e. V. század közepe táján hosszú utazásokat tett meg Egyiptomban, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, és lejegyezte más kultúrák sajátosságait. Hérodotosz említést tesz még egy északon lévő területről, ahol a bronzhoz szükséges ón nagy mennyiségben található, de hiteles szemtanút nem tudott megszólaltatni. A rejtélyes hely a Brit-szigetek volt, ebben a korban azonban még nem merészkedtek ilyen messzire. A megismerhető világ határa az idő tájt a Földközi-tenger nyugati csücske, a Gibraltári-szoros volt. Non plus ultra, ennél nem tovább, írta Pindarosz ógörög költő utalva arra, hogy a Gibraltár szikláin emelt Herkules oszlopán túl nincs semmi, amiért érdemes lenne tovább hajózni.



Pütheász, Nagy Sándor és a kínaiak



A mai Marseille-ből származott Pütheászt azonban nem állították meg a költő szállóigévé vált sorai. Bátor hajós volt, Kr.e. 325-ben áthajózott az addig határnak számító Gibraltári-szoroson (az elnevezés csak jóval később, Tariknak köszönhető), és rátalált a Brit-szigetekre. Innen tovább hajózott, így már nem a biztonságos part mellett haladt, hanem kimerészkedett az Atlanti-óceánra, talán Izlandig is eljutott. A felfedezhető világ határa nyugatabbra tolódott ki, de még több mint ezer évnek kellett eltelnie, hogy tovább merészkedjenek a hajósok. Keleten, hatalomért folyó harc kötötte le az uralkodókat. A Kr.e. IV. században a felfedezéseket felváltotta a hódítás. Egy fiatal makedón uralkodó, Alexandrosz, hadseregével több mint harmincezer kilométert tett meg, meghódítva az akkor ismert világ felét. A történelem Nagy Sándorként ismeri az ifjú zsenit, aki bejárta Egyiptomot, Kis-Ázsiát, a mai Pakisztánt, Afganisztánt és Indiát. Érdemes szólni a görög tudósokról is, akik lehetővé tették a későbbi korok számára a Föld feltérképezését. Ptolemaiosz Klaudiosz volt az első, aki megállapította, hogy a Föld nem tányér, de nem is kocka alakú, ahogy akkoriban sokan hitték, hanem gömb alakú. Ezt a tant később Kolumbusz használta fel az Indiába vezető útja során. Az ókori Kína is „termett” utazókat, közülük a kalandokban gazdag Csang-Csien életútja érdemel említést. Nevéhez fűződik a Lop-Nor tó felfedezése. Az ókor másik hatalmas birodalmának létrehozása minden bizonnyal Julius Caesar nevéhez kötődik. Ő nem az a békés utazgató volt, hanem ambiciózus, magabiztos hadvezér, akár Nagy Sándor. Nevéhez nem ismeretlen területek felfedezése fűződik, inkább egy birodalom alapjainak lerakása. Egy másik római uralkodót is meg kell említeni, ő Hadrianus császár, akit szokás utazó császárnak is nevezni. Elődei már meghódították szinte egész Európát, az ő tiszte az volt, hogy bejárja ezeket a provinciákat. Őt sem a kalandvágy hajtotta, hanem a birodalom határainak feltérképezése, megszilárdítása. A Római Birodalom kettészakadásával véget ért az ókor, a következő évszázadok utazásai a népvándorlásokról szólnak, majd a keresztes hadjáratok veszik át a békés utazók helyét.



Fotó: Marco Polo karavánja, Abraham Cresques, Atlas catalan, Forrás: tudasbazis.sulinet.hu


Képméret
731*506
Fájlméret
477 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás