Főoldal / Albumok / Turisztikai objektumok (A-Z) /

Telkibánya, Teréz-táró

Telkibánya, Teréz-táró.jpg Telkibánya, Riolittufa kibúvásBélyegképekTelkibánya, Veresvízi-altáró


Telkibánya, Teréz-táró (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)



A Teréz-táró elődjét valószínűleg a XVI. század elején nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején (XVIII. sz.), a Lobkowitz-telér mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot. 240 m-ig járható, de jelenleg még a biztonságos bányajárás feltétele nincs megteremtve; új építésű bejárati kapu.



A helyszínen két jellegzetesen bányászati eredetű felszínformát láthatunk: a hegyoldalba mélyülő bevágást, előtte pedig a hegyoldalból kiemelkedő meredek oldalú dombocskát. A kis dombot már alaposan visszahódította az erdő; ez a Teréz-táró hányója. A Teréz-táró elődjét valószínűleg a középkorban nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején a Lobkowitz-telér, vagy más néven "arany-telér" mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot. E telér adta egykor Telkibánya legdúsabb aranyércét, de felső szintjeit már a középkorban lefejtették.



A XVIII.század közepén újrainduló Kincstári bányászat a tárót felújította és tovább hajtotta. E kor szokásainak megfelelően ekkor kapta az uralkodóról, Mária Teréziáról a Teréz-táró nevet, amelyet az akkori szállítási technológiának megfelelően 3/8 bécsi öl (76 cm) szélességű és 1 bécsi öl (208cm) magasságú szelvénnyel hajtottak ki. A táró ezt az eredeti szelvényét megtartotta, de több helyen az 1950 és 60-as évek közepén folyt kutatások során a víz kifolyása érdekében kibővítették. A táró 102 m-nél érte el a Jószerencsét-telért, aminek a megkutatásásra egy oldalvágatot hajtottak ki. A Lobkovitz-telért 243 m-nél harántolja, ahol egy beomlott fejtési üreg található és egy lejtős oldalvágat, amely követi a telért. A Lobkovitz-teléren túl még 279 m hosszú vágatszakasz követhető.



A vágatok itt nagyrészt andezitben haladnak. A vulkáni kőzetek legjellemzőbb világos színű kőzetalkotó ásványai a földpátok. Az andezit eredetileg plagioklász-földpátokat tartalmazott. Az ércesedést is okozó forró oldatok azonban ezeket fémionjaik (kalcium, magnézium, nátrium) részbeni káliumra cserélésével káliföldpátokká alakították át. Ez az átalakulás, a kálimetaszomatózis a telkibányai ércesedés jellemző kísérőjelensége a teléreket tartalmazó mellékkőzetben. A mélyebb szinteken a földpátokat részben karbonátok helyettesítik, a kőzetüveg pedig kloritosodik: ez az elváltozás a zöldkövesedés.



A bánya meddőhányóján többféle kőzettípus fordul elő. Legnagyobb mennyiségben a magas káliumtartalmú, illetve a zöldkövesedett andezittel találkozhatunk, de agyagásványosodott és kovás telérdarabok is előfordulnak. A legtöbb kőzetdarab a pirit mállása nyomán kicsapódó vas-hidroxidoktól sárgás-vörösesbarna alapszínűvé vagy foltossá vált, de olykor még fémesen csillogó szulfidszemcsék is felfedezhetőek, főleg üde törésfelületeken. Megközelítés: Telkibányától 4 km-re ÉK-re, Kánya-hegy, D-i oldal. (Forrás: www.geology.uni-miskolc.hu)


Képméret
640*641
Fájlméret
291 Kbájt
Átlagos pontszám
4.66 (2 értékelés)
Értékelje a képet

0 hozzászólás