Főoldal / Albumok / Turisztikai objektumok (A-Z) /

Kőtelek, Boros Imre Tájház

Kőtelek, Boros Imre Tájház.jpg Örményes, Glaser-kastélyBélyegképekKétpó, Almásy-kastély


Kőtelek, Boros Imre tájház (Jász-Nagykun-Szolnok megye)



Link:



www.kotelek.hu



További objektumok a megyében



Kunmadaras, Kunkápolnási-mocsár, Nagyivány, Nagyiványi Hagyományőrző Néptánccsoport, Nagykörű, Tájház, Tiszaigar, Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület, Tiszajenő, Mira Gyógyvíz, Tiszajenő, Tiszajenői Nagyrét, Tiszakürt, Tiszakürti Arborétum, Tiszaörs, Tiszaörsi Gyógyfürdő



Kunmadaras, Kunkápolnási-mocsár



A Hortobágyi Nemzeti Park három oldalról is körülöleli a települést. Kis részben Nagyiván, nagyobb részben Kunmadaras határába esik a kb. 3000 hektáros fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Kunkápolnási-mocsár. Több ritka növény- és állatfaj él itt. Nagyiván határában jelentős túzok (Otis tarda) – és csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) állomány él, de költ itt kék vércse (Falco vespertinus), bíbic (Vanellus vanellus), piroslábú cankó (Tringa totanus) ugartyúk (Burhinus oedicnemus) is. Csapadékos években szerkőtelepek (Chlidonias spp.) létesülnek a zsombékos mocsárréteken. A faluban máig fontos állattartás (elsősorban juh és szarvasmarha) miatt szoros a kapcsolat a pusztával (legeltetés, gémeskutak karbantartása, kaszálás), a legelő jószág sok élőhelytípust tart fenn.



Nagyivány, Nagyiványi Hagyományőrző Néptánccsoport



A nagyiváni gyermekek a hagyományos magyar néptánc elsajátítását már az általános iskolában megkezdhetik, mint délutáni foglalkozás. A résztvevők száma 40 fő körül mozog, amely két csoportot is magába foglal, alsós illetve felsős tagozatra bontva. Ezzel utánpótlást képezve a Nagyiváni Hagyományőrző néptánccsoport tagjai közé. A csoport 18 főből áll, akik közép-, illetve főiskolás korúak.



A csoport kezdetben csak a helyi közösségi élet színessé tételében kapott szerepet, mint például Falunapok, Pünkösdi vígasság. Később már a környékbeli falvakban, városokban is lehetőséget kaptak, hogy megmutassák tánctudásuk (Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Karcag). 2003 óta a legnagyobb kincs a csoport életében, hogy elsajátíthatták saját falvuk táncát a Nagyiváni táncokat, amelyet a Debreceni Népi együttes művészeti vezetői, Hercz Beáta és Hercz Vilmos koreografálta meg. A környékbeli fellépések kibővültek országhatáron belül és kívül, s nem utolsósorban különböző versenyekre is. Kapcsolat alakult ki egy romániai, Majlátfalván működő néptánccsoporttal, ahol 2004-ben vendégfellépőkként mutatkozhatott be a csoport a 35. Majlátfalvi hétvégén. (Forrás: Magyarország Megyei Kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kézikönyve, Látnivalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében - VendégVáró Útikönyvek, Füvessy Anikó - Vadász István: Nagyiván – száz magyar falu könyvesháza)



Nagykörű, Tájház



A Tisza menti kistelepülésen visszaidézheti a falu és a vidék varázslatos hangulatát . Az 1996-ban létrehozott tájház egy 100 éves parasztházban lett kialakítva ahol múzeum és helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg. Megismerheti a régi idők emlékeit és hagyományait. Hatvanöt férőhelyes borozónkban csoportos rendezvényeket előadásokat tartunk. Ide látogató vendégeinknek helyi alapanyagok felhasználásával hagyományos falusi ízeket ajánlunk. Megkóstolhatják kemencés ételeinket, elfelejtett pásztor különlegességeinket, bográcsban. és a helyi cseresznyés specialitásokat.



A létesítmény a falu közepén helyezkedik el gondozott parkkal amely kerékpáros és gyalogos túraközpont pihenő állomása is. Százhúsz férőhelyes szabadtéri fedett csűrűnket népiesen rendeztük be. Kellemes nyári esték, rendezvények, esküvők szinhelye lehet.. Vendégszobáink kényelmesen berendezett, meghitt pihenést biztosítanak vendégeink részére.



Link:



www.tajhaznagykoru.hu



Tiszaigar, Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület



A Tiszaigari Arborétum és Természetvédelmi Terület az 1800-as évek vége felé alakult a Tisza által egykor gyakran elöntött magasabb térszínen helyezkedik el, öntéstalaja a lerakott hordalékból áll. Területe 19 hektár. 1976 óta védett. Az arborétum alapjait Széky Péter földbirtokos és hadmérnök rakta le még az 1870-es évek elején, amikor itt a Tisza egyik feltöltődött medrében két holdas sétakertet létesített.



Az arborétumban számos idős, nagyméretű lomb- és tűlevelű fafaj és változata található. Ezek közül a legjelentősebbek: páfrányfenyő (Ginkgo biloba), tiszafa (Taxus baccata), kolorádófenyő (Abies concolor), szerb luc (Picea omorica), duglászfenyő (Pseudotsuga taxifolia), valamint amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) is, melyeknek valóságos erdeje található itt, egyes példányai a 30 méteres magasságot is elérik. Ezenkívül bükk (Fagus silvatica), szelídgesztenye (Castanea sativa), és vagy 17 tölgyfaj is él itt; mocsártölgy (Quercus palustris), babérlevelű tölgy (Quercus imbricaria), vörös tölgy (Quercus rubra, syn.: Quercus borealis var. maxima), perzsatölgy (Quercus macranthera) is. A ma itt található 400 féle fa és cserje közül a kúszó farkasalma (Aristolochia durior), nagylevelű liliomfa (Magnolia acuminata), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), illatos fűszercserje (Calycanthus floridus), amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua,) amerikai sárgafa (Cladrastis lutea), gránátalma (Punica granatum), egylevelű kőris (Fraxinus exc. diversifolia), hasogatott levelű bodza (Sambucus nigra v. laciniata) is említésre érdemes.



Az arborétum évelői közül pedig: erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), szálkás pajzsika (Dryopteris spinulosa), saspáfrány (Pteridium aquilinum), melynek magassága az egy-másfél métert is elérheti, ciklámen (Cyclamen europaeum), kúpvirág (Rudbeckia laciniata), császárkorona (Fritillaria imperialis) is. A kert legértékesebb fajai a az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádófenyő és a szerbfenyő. Innen, a tiszaigari arborétumból származott az erdőtelki és a zirci arborétum növényanyagának egy része is, de a Margitsziget mocsáritölgyei és a debreceni Kossuth-szobrot övező jegenyetölgyek is innen származnak. (Forrás: wikipedia.hu)



Tiszajenő, Mira Gyógyvíz



Tiszajenőn található a MIRA keserű és glaubersós gyógyvíztermelő telep. Kútcsoportjait 1922-ben telepítették. Palackozóját angol tőkével alapították meg, melyet 1949-ben államosítottak. A Mira glaubersós gyógyvíz mérsékelt keserűsótartalma enyhe hashajtó, béltisztító hatású. A gyógyvíz átmossa a bélcsatornát, leoldja a nyálkahártyáról a gyulladásos váladékot, eltávolítja a hurutot okozó baktériumokat és ezek bomlástermékeit és a széklettel együtt kiüríti. A gyógyvíz epehajtó tulajdonsággal is rendelkezik. A glaubersó epehólyag-összehúzó hatásának köszönhetően az epehólyag kiürül, megszűnik a kőképződésnek kedvező epepangás, és fokozódik a májban az epeelválasztás, melynek eredményeként az epehólyag gyorsan megtelik friss epével, amelyben nincsenek jelen a kőképződés feltételei és kisebb gyulladás kialakulásának a veszélye is. (www.tiszajeno.hu)



Link:



www.medaqua.hu



Tiszajenő, Tiszajenői Nagyrét



A Tiszajenő határában elterülő Nagy­rét egy 200 hektáros gyepterület. A Nagykőrös felől érkező Kőrös­ér északnyugaton a gyep határánál elkanyarodva megkerüli a Vár­dombot és magát mélyen bevágva torkollik a Tiszába. A XX. század közepén csatorna ásással lerövidítették az útját: az átvágás a Vár­domb másik oldalán fut. Az átvágásnak a nemkívánatos víz gyorsabb levezetésében lehetett szerepe. A rét és a Tisza között telepített nemesnyár sáv húzódik. A gyep nagy részén a felszíni szintkülönbség nem több, mint 20-40 centiméter, de ez is elegendő a nedves gyep mozaikosságának kialakulásához. A fokozatos kiszáradás miatt a mélyebb fekvésű területeken nedvességkedvelő növényfajok élnek. A vegetáció mintázatából jól látszik a felszíni szintkülönbség. Az emberi szem számára síknak tűnő területből jól láthatóan emelkedik ki a 3,5 méter magas Vár­domb.



A területet korábban hosszú időn keresztül legeltették. Ma a természetközeli gyepen kialakult változatos életközösség fenntartása a legfontosabb feladat. Az állatok legelésének köszönhetően ugyanis elsősorban olyan alacsony növésű, taposás- és rágástűrő növények fordulnak elő, melyek természetvédelmi szempontból fontosak. A rossz vízellátottság is veszélyt jelent a természeti értékekre: áradás után a mélyebb részeken marad víz, mégis a terület jelentős részén nyár elejére már száraz a felszín. Ez hasznosítási szempontból is kedvezőtlen, hiszen a jó vízellátottságú rétet egy évben néha ötször is lehet kaszálni. A kezelés (legeltetés, kaszálás) hiánya a beerdősülés folyamatának kedvez, teret engedve a gyalogakác és más tájidegen, adventív fajok terjedésének is. A terület állapotának romlása ma még megállítható: megfelelő mennyiségű víz és kezelés biztosításával kitűnő gyeppé alakítható. A rehabilitáció egyik célja a jobb vízellátottság biztosítása vízvisszatartással, amely kedvező élő­ és táplálkozóhelyet teremt többek között a parti- és gázlómadarak számára.



Tiszakürt, Tiszakürti Arborétum



Bár a gyűjtemény minden évszakra és napra tartogat valami újat, látogatásra legalkalmasabb az arborétumot virágköntösbe öltöztető május és a pompás lombszíneződést hozó október közepe. Ha délután vagy este érkeznénk, vagy kürti tartózkodásunkat meghosszabbítanánk, szálláslehetőségről a 6 km-re található Cserkeszőlő szállóiban érdeklődhetünk. A 44-es Kecskemét-Békéscsaba útról Tiszakürtre érve, a Hősök (volt Piac) teréről az új iskolánál északnak fordulva, 200 métert a Tisza irányába haladva jutunk el az arborétum főbejáratához.



Link:



www.arboreta.hu



Tiszaörs, Tiszaörsi Gyógyfürdő



Termálfürdőnk vizét 2006-ban gyógyvízzé nyilvánították. A 36-38 Co-os víz gyógyítólag hat mozgásszervi, reumatológiai betegségekre, valamint nőgyógyászati és idegrendszeri problémákra, de szeretettel ajánljuk a forró víz kedvelőinek is, akik csak egy kellemes ellazulásra vágynak. (Forrás: www.tiszaors.hu)



Link:



www.tiszaorsifurdo.atw.hu


Képméret
800*600
Fájlméret
141 Kbájt
Címkék
Tájház
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás