Főoldal / Albumok / Turisztikai objektumok (A-Z) /

Kisterenye, Tarján-patak

Kisterenye, Tarján-patak Andenes1995.JPG Kisszékely, Vadkerti-tóBélyegképekKisújszállás, Horváth-Kert Vendéglő


Patakok (Nógrád-megye)



Egyházasgerge, Bánya-patak, Bér, Bér-patak, Buják, Bujáki-patak, Buják, Virág-patak, Dorogháza, Ménkes-patak, Erdőtarcsa, Tarcsai-patak, Galyatető, Csevice-patak, Galyatető, Lengyendi-patak, Galyatető, Szalajka-patak, Garáb, Szuha-patak, Hollókő, Hollókői-patak, Karancsberény, Doborda-patak, Mátraalmás, Galya-patak, Mátrakeresztes, Csörgő-patak, Mátramindszent, Mindszenti-patak, Mátraterenye, Iványi-patak, Mátraverebély, Kecskés-patak, Nagylóc, Lóci-patak, Nagyoroszi, Haraszti-patak, Nádújfalu, Tószeri-patak, Nógrádsipek, Darázsdói-patak, Pásztó, Kövecses-patak, Rónafalu, Salgó-patak, Szendehely, Lószi-patak, Szirák, Sziráki-patak, Szurdokpüspöki, Diós-patak, Szurdokpüspöki, Dolinka-patak, Vanyarc, Csurgó-patak, Vanyarc, Saj-völgyi-patak, Vanyarc, Vanyarci-patak, Verseg, Kömrök-patak, Vizslás, Vizslás-patak



Egyházasgerge, Bánya-patak



A Bánya-patak a Cserhátban ered, Egyházasgerge településtől délre, Nógrád megyében, mintegy 260 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Egyházasgerge déli részénél éri el a Dobroda-patakot.



Bér, Bér-patak



A Bér-patak a Cserhátban ered, Bér északnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Hatvannál éri el a Zagyva folyót. Szirák mellett ömlik bele a Sziráki-patak, Héhalomnál balról a Bujáki-patak, Nagykökényestől északra jobb oldalról a Tarcsai-patak, Herédtől délre pedig a Vanyarci-patak vizeivel gazdagodik. A Bér-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Buják, Bujáki-patak



A Bujáki-patak a Cserhátban ered, Buják északnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Héhalomnál éri el a Bér-patakot. Bujáknál a Virág-patak torkollik belé. Palotás településtől északra víztárolót hoztak létre a patak felduzzasztásával. A Bujáki-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Buják, Virág-patak



A Virág-patak a Cserhátban ered, Buják település nyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Bujáknál éri el a Bujáki-patakot.



Dorogháza, Ménkes-patak



A Ménkes-patak a Mátrában ered, Dorogháza településtől délre, Nógrád megyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Nemtinél éri el a Zagyvát.



Erdőtarcsa, Tarcsai-patak



A Tarcsai-patak a Cserhátban ered, Erdőtarcsa északnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Nagykökényesnél éri el a Bér-patakot.



Galyatető, Csevice-patak



A Csevice-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád megyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Tar településtől délre éri eléri a Csevice-patakot. A Csevice-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patakba torkollik a Szalajka-patak.



Galyatető, Lengyendi-patak



A Lengyendi-patak a Mátrábanban ered, a Galyatető északnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 870 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Nemtinél éri el a Zagyvát.



Galyatető, Szalajka-patak



A Szalajka-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád megyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délnyugati irányban halad, majd eléri a Csevice-patakot.



Garáb, Szuha-patak



A Szuha-patak egy Magyarországon, Nógrád megyében a Cserhát hegységben Garáb község közelében eredő patak, amely a Zagyvába torkollik. A Szuha-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Hollókő, Hollókői-patak



A Hollókői-patak a Cserhátban ered, Hollókő településtől délnyugatra, Nógrád megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Szécsénynél éri el a Darázsdói-patakot.



Karancsberény, Doborda-patak



A Dobroda-patak a Karancsban ered, Karancsberény településtől keletre, Nógrád megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patakot létrehozó összefolyástól kezdve nyugati irányban halad, majd délnyugatnak fordul Karancslapujtőnél, áthalad Karancskeszin, keletről elkerüli Egyházasgerge települést, majd Litke nyugati részénél éri el az Ipolyt.



Mátraalmás, Galya-patak



A Galya-patak a Mátrában ered, Mátraalmás délkeleti határában, Nógrád megyében, mintegy 830 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Nemtinél éri el a Zagyvát. A Galya-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Mátrakeresztes, Csörgő-patak



A Csörgő-patak a Mátrában ered, Nógrád megyében, mintegy 750 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északnyugati-nyugati irányban halad, majd Mátrakeresztesnél eléri a Kövecses-patakot. A patak három kisebb vízfolyás összefolyásából keletkezik. A három vízfolyás a következő: Hutahelyi-patak, Nárád-patak és a Gedeon-patak. A Csörgő-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Mátramindszent, Mindszenti-patak



A Mindszenti-patak a Mátrábanban ered, Mátramindszent déli határában, Nógrád megyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Nemtinél éri el a Zagyvát.



Mátraterenye, Iványi-patak



Az Iványi-patak a Mátrában ered, Mátraterenyétől déli irányban, Nógrád megyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak a Zagyva bal parti mellékvize. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Mátraterenyénél éri el a Zagyvát. Mátraterenye előtt a Tószeri-patak torkollik belé. Az Iványi-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Mátraverebély, Kecskés-patak



A Kecskés-patak a Cserhátban ered, Mátraverebély délkeleti határában, Nógrád megyében, mintegy 490 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Bátonyterenyénél éri el a Zagyvát. A Kecskés-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Nagylóc, Lóci-patak



A Lóci-patak a Cserhátban ered ered, Nagylóc településtől délre, Nógrád megyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi-északnyugati irányban halad, majd Szécsénynél éri el a Szentlélek-patakot.



Nagyoroszi, Haraszti-patak



A Haraszti-árok a Börzsönyban ered, Nagyoroszi településtől északra, Nógrád megyében, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti, majd délkeleti irányban halad, majd Nagyoroszi és Ipolyvece közt éri el a Derék-patakot.



Nádújfalu, Tószeri-patak



A Tószeri-patak a Cserhátban ered, Nádújfalu keleti határában, Nógrád megyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve nyugati irányban halad, majd Mátraterenyénél éri el az Iványi-patakot.



Nógrádsipek, Darázsdói-patak



A Darázsdói-patak a Cserhátban ered, Nógrádsipek településtől nyugatra, Nógrád megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Szécsénynél éri el a Szentlélek-patakot.



Pásztó, Kövecses-patak



A Kövecses-patak a Mátrában ered, Nógrád megyében, mintegy 650 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északnyugati-nyugati irányban halad, majd Pásztónál eléri az Zagyvát. A patak a Csörgő-patak több helyi vízfolyással való egyesüléséből keletkezik, tehát a Csörgő-patak folytatásának tekinthető.



Rónafalu, Salgó-patak



A Salgó-patak egy észak-magyarországi patak amely Rónafalunál ered és Salgótarján területén folyik bele a Tarján-patakba. Rónafalutól nagy esésben halad lefele. Zagyvarónánál párhuzamosan halad a Zagyvával. Salgótarjánba érve az acélgyár alatt halad, majd a belvárosba érve belefolyik a Tarján-patakba.



Szendehely, Lószi-patak



A Lósi-patak a Morgó-patak bal oldali mellékvize Magyarországon. Egy szakaszon Pest megye és Nógrád megye határát képezi. A Naszály északi oldalában ered. Ez a felső, gyadai-réti szakasza tavasszal bő vízhozamú, az év többi részében láprét jellegű. Nyugat felé haladva érinti Szendehelyet, majd délnyugatnak fordulva keresztezi Katalinpusztát, végül nyugatnak fordul, és Verőcénél a Morgó-patakba ömlik.



Szirák, Sziráki-patak



A Sziráki-patak a Cserhátban ered, Szirák északnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Sziráknál éri el a Bér-patakot.



Szurdokpüspöki, Diós-patak



A Diós-patak a Mátrában ered, Nógrád megyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve nyugati irányban halad, majd Szurdokpüspökinél eléri a Dolinka-patakot. A Diós-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Szurdokpüspöki, Dolinka-patak



A Dolinka-patak a Mátrában ered, Nógrád megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve nyugati irányban halad, majd Szurdokpüspökinél eléri az Zagyvát. A Dolinka-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patakba torkollik a Diós-patak.



Vanyarc, Csurgó-patak



A Csurgó-patak a Cserhátban ered, Vanyarc északi határában, Nógrád megyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Vanyarc településtől délkeletre éri el a Vanyarci-patakot. A Csurgó-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.



Vanyarc, Saj-völgyi-patak



A Saj-völgyi-patak a Cserhátban ered, Vanyarc délnyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Vanyarc településtől délre éri el a Vanyarci-patakot.



Vanyarc, Vanyarci-patak



A Vanyarci-patak a Cserhátban ered, Vanyarc északi határában, Nógrád megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Heréd településtől délre éri el a Bér-patakot. Vanyarctól délre a Csurgó-patak és a Saj-völgyi-patak, Kállónál a Céklás-völgyi-patak, Versegnél a Kömrök-patak folyik bele.



Verseg, Kömrök-patak



A Kömrök-patak a Cserhátban ered, Verseg nyugati határában, Nógrád megyében, mintegy 150 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Verseg településtől délre éri el a Vanyarci-patakot.



Vizslás, Vizslás-patak



A Vizslás-patak a Cserhátban ered, Vizslás településtől északra, Nógrád megyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli-délnyugati irányban halad, majd Bátonyterenyénél éri el a Tarján-patakot. (Forrás: wikipedia.hu)


Szerző
Andenes1995
Képméret
800*600
Fájlméret
174 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás