Főoldal / Albumok / Turisztikai objektumok (A-Z) /

Szalafő, Őrszem Fogadó

Szalafő, Őrszem Fogadó 1.jpg Acsád, Szegedy-kastélyBélyegképekMagyarszombatfa, Fazekasság


Szalafő, Őrszem Fogadó (Vas megye)



Link:



www.orszemfogado.hu



Látnivalók a közelben



Apátistvánfalva, Patak Partján Gyalogtúra, Szalafő, Fekete-tó, Szalafő, Ferencz Porta - Élő Népi Gazdaság, Szalafő, Jégverem, Szalafő, Legöregebb fa, Szalafő, Őrségi Mozaik Gyalogtúra, Szalafő, Pálinkafőzde, Szalafő, Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes, Szalafő, Tökmagolaj ütés



Apátistvánfalva, Patak Partján Gyalogtúra (Vas megye)



Az Apátistvánfalváról induló, és oda érkező túra mottójául azért választottuk Reményik Sándor szavait, mert az út során érintjük a Zsida-, a Hársas-, a Háromházi- és a Kis-patakot is, s a Hársas-tónál megpihenhet a Kedves Túrázó! Az Őrség különleges értékei közé tartozik a több száz forrás és a több tucat kisebb-nagyobb patak környezetében kialakult lápok, láprétek, nedves kaszálók. Az út során ezeket a vízhez kötött társulásokat figyelhetőek meg. A vízjárta, természetes állapotú területek mocsár- és láprétjeinek ritka növényei a kosborok, a szibériai nőszirom, a csillagos nárcisz, a gyapjúsás és a sárgaliliom is. Féltve őrzött, igazi szenzációt jelentenek a tőzegmohás élőhelyek – rétek és dagadólápok, amelyeknek a társulásait tíz tőzegmohafaj alkotja. A láprétek mellett a ritka és értékes lepkék képezik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét. Olyan ritka fajokkal találkozhat az út során, mint a lápi tarkalepke, a narancslepke, a szenderek és a szövőlepkék több faja. A patakok felső folyásában még mindig körülbelül száz tegzesfaj lárvája él. Az őrségi vizek a környezet tisztaságára érzékeny halfajok számára biztosítanak túlélési esélyt. Ha szerencsés, akkor sebes pisztrángot, fürge csellét vagy akár réti csíkot is megpillanthat a habokban. A patakparton gyakori a sárgahasú unka, az alpesi gőte és a foltos szalamandra is. A nagyobb vízfolyások mentén vidra is előfordul.



Szalafő, Fekete-tó (Vas megye)



A Szalafő, Őrfalu és Farkasfa között elhelyezkedő Fekete-tó szigorúan védett terület. Az erdőkkel körülvett lápréten több jégkorszaki maradványfaj található, például a ritka rovarevő növény, a kereklevelű harmatfű. A Zala folyó forrásaként is számon tartott tóhoz népmondák is kapcsolódnak. A legenda szerint a Fekete-tó helyén valaha templom állt. Egyszer egy asszony - elkésve a karácsonyi miséről - azt mondta: bárcsak süllyedne el szégyenében. Megtörtént. Azóta minden karácsony éjfélkor a Fekete-tónál csengőszó hallatszik a mélyből. Szalafő beszédes neve nem véletlen, a településtől négy kilométerre ered a Zala folyó. A Zalának valójában nincs forrása, a Fekete-tó lápjából settenkednek elő az apró vízfolyások, tocsogók, hogy az emberek valahol rámondhassák: „ez a Zala". A Fekete-tó sem valódi tó, sokkal inkább süppedős lápvidék. Sajnos éveken át terepmotorosok pusztították a "sáros" terepet, míg a nemzeti park lezáratta, így ma csak előzetes bejelentkezéssel, vezetővel látogatható.
 Csak engedéllyel látogatható!



Szalafő, Ferencz Porta - Élő Népi Gazdaság (Vas megye)



Az Őrszem Fogadó szomszédságában található a Ferencz porta, amely a hagyományos vidéki életet, állattartást mutatja be. A Budapestről ide települt házaspár 1995-ben kezdte el kialakítani gazdaságát, amely nyitva áll az érdeklődő turisták előtt. Itt megfigyelhető az állatok körül végzett mindennapos munka: etetés, fejés, legeltetés, valamint olyan különleges események, mint az elletés, körmölés, fedeztetés, vagy az épp aktuális idénymunkák: szénabehordás, kazalrakás, trágyázás, stb. Vállalkozó kedv esetén az éppen folyó munkába az érdeklődők be is kapcsolódhatnak.



Szalafő, Jégverem (Vas megye)



Napjainkban már nemigen használt, de érdekes tartozéka volt a régi házaknak a jégverem, amelyben a télen begyűjtött jeget lehetett tárolni még a legnagyobb meleg idején is. Szalafőn a források szerint az egykori kocsma tulajdonosa építtetett ilyen jégvermet, amelyben a kocsmába szánt bort, sört, és húst tartotta. A vermet hűtő jeget a közeli befagyott folyókról szállították ide szekéren. A közelmúltban ez a verem is felújításra került egy turisztikai célú beruházás keretében.



Szalafő, Legöregebb fa (Vas megye)



A Templomszeren, a régi gatter (fűrészüzem) udvarán áll, az út mellett Szalafő legidősebb fája, egy 200 éves kocsányos tölgy (Quercus Robur). Kerülete 558 cm, magassága 27 m. Egészségi állapota kitűnő, mivel folyamatosan gondozzák. A kocsányos tölgy Európa szerte, sík vidékeken és alacsonyabb dombvidékeken található meg. Mivel az erőteljes növekedéséhez enyhe éghajlatot igényel, ugyanakkor a hosszantartó szárazságot jól tűri, ezért Szalafő éghajlata különösen kedvező számára. A talaj tápanyagtartalmával szemben nagyon igényes, a tápanyagban gazdag, mély, üde agyagtalajokat kedveli. Magassága elérheti a 40-50 m-t, hazánkban azonban inkább csak 30-40 m közötti példányok vannak.



Szalafő, Őrségi Mozaik Gyalogtúra (Vas megye)



Mint azt a túra – általunk adott – fantázianeve is mutatja, mélyebb betekintést enged az Őrség természeti és építészeti értékeibe, az egyes nevezetességeken keresztül. A mintegy 8 órás túra első állomása Őriszentpéter. Itt, a szerek között barangolva, olyan építészeti emlékeket csodálhat meg a kedves Látogató, mint a híres Árpád-kori műemlék templom, a 16. századi téglaégető és a régi sökfás temető. A séta során az Őrség természeti kincseiben is gyönyörködhetünk, amelyeket tematikusan a Rezgőnyár tanösvény és az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma gyümölcsöskertje mutatnak be. A Szala patak hídján átkelve, a Szala menti tanösvényen járva jutunk el sétánk következő állomására, Szalafőre.



A megfáradt és megéhezett kirándulót mindig szeretettel várjuk az Őrszem Fogadóban egy pohár frissítőre és tejtermék kóstolóra (előzetes egyeztetés alapján). A rövid pihenő után a kirándulás – a pacsirtáról elnevezett – Pityerszerre vezet, ahol kihagyhatatlan nevezetesség az Őrség építészetét és településszerkezetét bemutató népi műemlék-együttes. Innen a séta a Felsőszerről a Papszerre, a Lugas-patak völgyének kanyarulatában és dombokon (Nagysári-hegy, Máli-hegy) visz keresztül, át a Bárkás-tóhoz, onnan pedig Ispánkra. A Nyugati-, majd a Keletiszeren át már visszafelé indul Őriszentpéterre, ahol az Alszeren ér véget az út.



Szalafő, Pálinkafőzde (Vas megye)



Szalafő területe a hagyományos szilvatermesztés központja, ahol a régebbi időkben aszalók is működtek. A gyümölcsök számtalan felhasználási területének számbavételekor kiemelt jelentőségű a pálinkafőzés. A pálinka alapanyaga a cefre, amely - a minél magasabb minőség érdekében - tiszta, érett gyümölcsből készül. Az 1920-as évekig a szereken házilag folyt a pálinkafőzés, majd 1924-től mindez települési keretek között szervezetten történt. 
A II. világháborút a szeszfőzde épülete és technológiája is megsínylette, amelynek a helyreállítása 1949-ben kezdődött. Ekkor Batha Kálmán községbíró szorgalmazására, állami segítséggel fogtak hozzá az újjáépítéshez. Ma a szeszfőzde tulajdonosa Szalafő község, vezetője Batha Pál szakképesített szeszfőző. A szalafői főzdébe mintegy 50 km- es körzetből hoznak a gazdák főzetnivalót, de akadnak budapesti, fehérvári, szombathelyi főzetők is. A főzési idény általában ősztől tavaszig tart. A Pálinkafőzde napjainkban is üzemel, s ódon épülete a főzési idény ideje alatt belülről megtekinthető. Az év további időszakában csak kívülről látogatható. 





Szalafő, Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes (Vas megye)



A pityerszeri épületegyüttes a nevét a teleülésen gyakran előforduló kismadár, a pacsirta népi nevéről kapta. A házak egészen az 1970-es évekig lakottak voltak. 1970-ben, az őrségi szeres településforma megóvása érdekében, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 3 portát vásárolt itt meg. A 3926 négyszögöl területen 10 épület található, a hozzátartozó gyümölcsössel és 2 db vízgyűjtő tókával együtt. Később telepítettek ide egy negyedik főépületet a Papszerről, amely eredetileg "füstösház" volt, hogy az Őrség legrégebbi háztípusa is látható legyen. Az országban egyedülálló típusú, emeletes gabonatároló épület, az ún. "emeletes kástu" is itt tekinthető meg. Az épületeket eredeti funkciójuknak megfelelően rendezték be. A berendezési tárgyak zöme az egykori háztulajdonosoktól származik, így ezek eredeti helyükön láthatók. A néprajzi múzeum továbbá kiegészül egy kisbolttal, ahonnan a Látogatók a helyi kézművesek műremekeit vihetik haza emlékbe.



Szalafő, Tökmagolaj ütés (Vas megye)



Az Őrségben az 1900-as évek óta termesztenek olajtököt, és magjából nyerik az Őrség "fekete aranyát". A tökmagolajütés módszerét Burgenlandból hozták be az őrségiek. Ez az eljárás azért is különösen előnyös, mert nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok. Napjainkban, az egészséges életmód térhódításával, újra a figyelem középpontjába került a tökmagolaj. Ezt a sötétzöld nedüt a népi gyógyászatban húgyhólyag- és prosztatapanaszok esetén alkalmazzák.



Bár a tökmag-olajütés napjainkban is széles körben elterjedt itt, néprajzilag hiteles műhely azonban csak Szalafőn látható.
Az 1900-as években a szalafőiek még a vendvidéki Orfaluba jártak át olajat csináltatni. 1935-ben azonban Jakosa Antal a fiával közösen mintát vett az ottani présről, s annak mását elkészítették Szalafőn. Így a Jakosa család már 1935 óta a készít tökmagolajat a környékbeli falvak lakosai számára (pl. Pankasz, Nagyrákos, Csákánydoroszló, Szőce, Őrimogyorósd).



Szintén többgenerációs hagyományokat őrizve készül a Batha-portán a tökmagolaj, s a mellette még egy sor egészséges finomság, nem csak tökmagból, hanem számos helyben fellelhető növény terméséből: dió, mogyoró, szőlőmag, sárgabarackmag, mandula... és még sorolhatnánk tovább.  Mindkét portán szívesen fogadják az érdeklődőket. Megismerhetik a készítés folyamatát, a használt eszközöket  az ideérkezők, és természetesen vásárolhatnak is a helyben előállított "fekete aranyból".


Képméret
740*185
Fájlméret
105 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás