Főoldal / Albumok / Címke Állatok világa /

Gubacsdarazsak

img00027.jpg Gólyák vándorlása - Útban Afrika feléBélyegképekGubacsdarazsak a Kárpát-medencében


Gubacsdarazsak



Kép: Közönséges gubacsdarázs gubacsa tölgyfán. Fotó: Brindzák Attila



A közönséges gubacsdarázs (Diplolepis quercus folii L.) azokból az ismert szivacsos, gömbölyű, nedvdús gubacsokból kel ki, amelyekkel oly gyakran találkozunk tölgyfaleveleken. Sokszor egy levélen több gubacs is foglal helyet, s ezek kezdetben zöldek, majd megsárgulnak s végre is pirosakká válnak, közben 1–2 cm, de néha 3 cm hosszúságúra is megnövekednek és különböző tölgyeken (Quercus sessiliflora, pedunculata, pubescens, stb.) fordulnak elő. Ha az őszi szél végigsüvít az erdőn és a vén tölgyek megrezdülnek, akkor a gubacsok is egymagukban, vagy a kiszáradt levéllel együtt lehullanak.



Élet a gubacsban



Ha megnyitunk ilyen gubacsot, akkor októbertől kezdve parányi, 3–4 mm hosszú fényes feketepotrohú, víztisztaszárnyú és szőröscsápú darazsat találunk, amely belülről a gubacs felszínéig átrágja magát és novemberben vagy decemberben hagyja el a gubacsot. Mint már említettük, a gubacsokból fejlődött darazsak valamennyien nőstények. Enyhe téli napokon, januárban vagy februárban állataink lomhán mászkálnak a rügyeken és egyik vagy másik mellékrügyet vén fák tövéhez közel, vagy ritkábban ágakon és vékonyabb gallyakon megszúrnak, s ilyenkor mindig egyenesen vezetik tojócsövüket a rügyhajtáson keresztül, úgyhogy megtermékenyítetlen petéjük, mely mindannyiszor végigsiklik tojósertéjükön, éppen a levélrügy hónaljába jut. A petéből kikelő lárva a kambiumba jut és itten 3 mm hosszú és ibolyásszínű, tojásalakú, kócos gubacsot fejleszt. Ez nagyobb számmal is lehet jelen. Már májusban vagy júniusban megjelennek a Spathegaster Taschenbergi Schlechtd. hímjei és nőstényei, keresztülrágva magukat a gubacs kócos kérgén. Mindössze 2–3 mm hosszú, fekete állatocskák, rozsdásbarna lábakkal. Nőstényeik potroha röviden, alig nyelesen ízesül. Amikor a darazsak meleg nyári napokon párosodnak, a megtermékenyített nőstények gyenge fiatal tölgyhajtásokat keresnek fel, hogy azoknak visszájába szúrják fínom, hosszúkás és egyenes tojósertéjüket, és petéiket a levélbordákban, vagy a levél tengelyében helyezzék el. Nyáron, de különösen ősszel ezeken a leveleken tűnnek fel a pirospozsgás, ripacsos bigolyók, ahogy Zemplén vármegyében ezeket hívták. Ha feltörjük, benne megtaláljuk az érett darazsat és az összeaszott gubacsok is többnyire tele vannak állatokkal, többek között itt fordul elő az aranyzöld Torymus regius Nees, s ez hosszú szuronyával félérett korában sérti meg a gubacsokat. Albérlők is laknak bennük, mint a Synergus pallicornis Hart., Tscheki Mayr és a Saphonocrus connatus Hart. Az elsőt Lósy szerint a magyar gubacsdarázs (Cynips hungarica Htg.) tüskés gubacsában is megtalálták, melyet néhol fingagolyónak is neveznek.



Forrás: mek.oszk.hu


Képméret
1200*765
Fájlméret
646 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás